Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Londoni lapértesülés szerint Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy 2000 milliárd euróra emelik az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásait.
A The Guardian című brit napilap európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az eurozóna jóváhagyja a jelenleg 440 milliárd eurós tényleges hitelezési kapacitással rendelkező mentőalap forrásainak megötszörözését.
A francia-német javaslatot napirendre tűzik az Európai Tanács október 23-i ülésén. Amennyiben a brüsszeli csúcstalálkozón a tagállamok vezetői jóváhagyják az elképzelést, úgy az Európai Unió ezzel az egységes állásponttal vesz részt a legnagyobb gazdasággal rendelkező 19 országot és az EU-t tömörítő G20-csoport november 3-4-én tartandó Cannes-i ülésén.
Korábban vezető közgazdászok és üzletemberek, köztük Soros György magyar származású amerikai milliárdos, úgy vélekedett, hogy a közös európai valuta állandó mentőmechanizmusának forrásait legalább 2000 milliárd euróra kell emelni, hogy az euróövezeti országok adósságválságát rendezni tudják.
Brian Dolan, a bedminsteri (New Jersey) Forex.com vezető elemzője kijelentette, hogy a Guardian információi, ha valósnak bizonyulnak, azok, amelyekre a piac epekedve vár, és a 2000 milliárd euró helyes iránynak tűnik. Hozzátette azonban, hogy Angela Merkel német kancellár korábbi figyelmeztetése, miszerint a vezetők nem tudják egy csúcstalálkozón megoldani az adósságválságot, óvatosságra inti. "Sok olyan európai jelentést láttunk már, hogy valami küszöbön áll, másnap reggel pedig csalódnunk kellett" – fogalmazott Dolan.
A Guardian úgy tudja, hogy Franciaország és Németország megállapodott az európai bankok feltőkésítésében is, hogy mindegyik megfeleljen a 9 százalékos tőkemegfelelési mutatónak. A német és a francia bankok azt állítják, hogy teljesítik ezt a mutatót, más országok pénzintézeteinek viszont állami segítséget kell kérniük, vagy az EFSF forrásait kell igénybe venniük.
Berlin és Párizs közel áll ahhoz is, hogy dűlőre jusson a magánhitelezőkkel a Görögországnak szánt második, 109 milliárd eurós mentőcsomagban való részvételről. Júliusban még a görög adósság 21 százalékának leírásáról beszéltek, de a romló pénzügyi feltételek miatt a görög kötvények tulajdonosai akár 50 százalékos veszteséget is kénytelenek lesznek lenyelni.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”