Német-francia megállapodás az EFSF forrásainak megemeléséről

A The Guardian című brit napilap európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az eurozóna jóváhagyja a jelenleg 440 milliárd eurós tényleges hitelezési kapacitással rendelkező mentőalap forrásainak megötszörözését.

A francia-német javaslatot napirendre tűzik az Európai Tanács október 23-i ülésén. Amennyiben a brüsszeli csúcstalálkozón a tagállamok vezetői jóváhagyják az elképzelést, úgy az Európai Unió ezzel az egységes állásponttal vesz részt a legnagyobb gazdasággal rendelkező 19 országot és az EU-t tömörítő G20-csoport november 3-4-én tartandó Cannes-i ülésén.

Korábban vezető közgazdászok és üzletemberek, köztük Soros György magyar származású amerikai milliárdos, úgy vélekedett, hogy a közös európai valuta állandó mentőmechanizmusának forrásait legalább 2000 milliárd euróra kell emelni, hogy az euróövezeti országok adósságválságát rendezni tudják.

Brian Dolan, a bedminsteri (New Jersey) Forex.com vezető elemzője kijelentette, hogy a Guardian információi, ha valósnak bizonyulnak, azok, amelyekre a piac epekedve vár, és a 2000 milliárd euró helyes iránynak tűnik. Hozzátette azonban, hogy Angela Merkel német kancellár korábbi figyelmeztetése, miszerint a vezetők nem tudják egy csúcstalálkozón megoldani az adósságválságot, óvatosságra inti. "Sok olyan európai jelentést láttunk már, hogy valami küszöbön áll, másnap reggel pedig csalódnunk kellett" – fogalmazott Dolan.

A Guardian úgy tudja, hogy Franciaország és Németország megállapodott az európai bankok feltőkésítésében is, hogy mindegyik megfeleljen a 9 százalékos tőkemegfelelési mutatónak. A német és a francia bankok azt állítják, hogy teljesítik ezt a mutatót, más országok pénzintézeteinek viszont állami segítséget kell kérniük, vagy az EFSF forrásait kell igénybe venniük.

Berlin és Párizs közel áll ahhoz is, hogy dűlőre jusson a magánhitelezőkkel a Görögországnak szánt második, 109 milliárd eurós mentőcsomagban való részvételről. Júliusban még a görög adósság 21 százalékának leírásáról beszéltek, de a romló pénzügyi feltételek miatt a görög kötvények tulajdonosai akár 50 százalékos veszteséget is kénytelenek lesznek lenyelni.