Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Londoni lapértesülés szerint Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy 2000 milliárd euróra emelik az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásait.
A The Guardian című brit napilap európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az eurozóna jóváhagyja a jelenleg 440 milliárd eurós tényleges hitelezési kapacitással rendelkező mentőalap forrásainak megötszörözését.
A francia-német javaslatot napirendre tűzik az Európai Tanács október 23-i ülésén. Amennyiben a brüsszeli csúcstalálkozón a tagállamok vezetői jóváhagyják az elképzelést, úgy az Európai Unió ezzel az egységes állásponttal vesz részt a legnagyobb gazdasággal rendelkező 19 országot és az EU-t tömörítő G20-csoport november 3-4-én tartandó Cannes-i ülésén.
Korábban vezető közgazdászok és üzletemberek, köztük Soros György magyar származású amerikai milliárdos, úgy vélekedett, hogy a közös európai valuta állandó mentőmechanizmusának forrásait legalább 2000 milliárd euróra kell emelni, hogy az euróövezeti országok adósságválságát rendezni tudják.
Brian Dolan, a bedminsteri (New Jersey) Forex.com vezető elemzője kijelentette, hogy a Guardian információi, ha valósnak bizonyulnak, azok, amelyekre a piac epekedve vár, és a 2000 milliárd euró helyes iránynak tűnik. Hozzátette azonban, hogy Angela Merkel német kancellár korábbi figyelmeztetése, miszerint a vezetők nem tudják egy csúcstalálkozón megoldani az adósságválságot, óvatosságra inti. "Sok olyan európai jelentést láttunk már, hogy valami küszöbön áll, másnap reggel pedig csalódnunk kellett" – fogalmazott Dolan.
A Guardian úgy tudja, hogy Franciaország és Németország megállapodott az európai bankok feltőkésítésében is, hogy mindegyik megfeleljen a 9 százalékos tőkemegfelelési mutatónak. A német és a francia bankok azt állítják, hogy teljesítik ezt a mutatót, más országok pénzintézeteinek viszont állami segítséget kell kérniük, vagy az EFSF forrásait kell igénybe venniük.
Berlin és Párizs közel áll ahhoz is, hogy dűlőre jusson a magánhitelezőkkel a Görögországnak szánt második, 109 milliárd eurós mentőcsomagban való részvételről. Júliusban még a görög adósság 21 százalékának leírásáról beszéltek, de a romló pénzügyi feltételek miatt a görög kötvények tulajdonosai akár 50 százalékos veszteséget is kénytelenek lesznek lenyelni.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.