Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Veszélyben van a kormány államháztartással kapcsolatos célkitűzése az elmúlt hetek forintgyengülése miatt – írja a Világgazdaság. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közölt, szeptember végi adósságállomány most első ízben meghaladta a 21 ezer milliárd forintot. Az adat a központi költségvetésre vonatkozik, ha figyelembe vesszük a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként elhelyezett és a bankszektornak továbbhitelezett állományt, akkor is 20 ezer 625 milliárd forintra rúgnak a kinnlevőségek.
A Brüsszelnek is jelentett fő adósságmutató azonban nem ez, hanem az államháztartás bruttó, névértéken számított adóssága, amelyről a legutóbbi adat június végi. Abban már szerepel a magán-nyugdíjpénztári vagyon államhoz becsatornázott része, így lett 76,8 százalékos, miközben év végére 73,9 százalékra tervezte levinni a kormány a statisztikát a három hete az EU-nak kiküldött EDP (túlzott deficit áljárás) jelentés szerint. Azóta viszont bejött a képbe a gyenge forint is, az árfolyam minden egyszázalékos gyengülése ugyanis 30 milliárd forinttal növeli meg automatikusan az adósságállományt, mivel mára az állami tartozások nagyobbik része euróban áll fenn – írja a lap.
A lap szerint nettó államadósság az MNB számai alapján mást jelent, mint az ÁKK honlapján szereplő tétel, a központi költségvetés adóssága. Utóbbi eleve szűkebb intézményi kört érint, nincsenek benne például az önkormányzatok és az állami vállalatok.
Az Államadósság Kezelő Központtól a Világgazdaság megtudta: az egyéb kötelezettségek soron jelentkező, 375,5 milliárd forintos adósságtétel pusztán technikai jellegű: azokból az ügyletekből adódik, amelyekben az ÁKK a nem euróban kibocsátott devizaadósságot fedezte le úgynevezett devizaswap-ügyletekkel. Ezekre azért van szükség, hogy az állam az eurón kívül semmilyen más devizaárfolyam-kockázatát ne vállalja. A swapügyleteknél a meggyengült devizapozíciójú félnek az értékkülönbözetből eredő eltérést el kell helyeznie betétben, de az ügylet lezárásakor ez a tétel újra felszabadul – tudták meg az ÁKK-tól.
A szeptemberi, jelentős adósságemelkedést zömmel a forintárfolyam gyengülésével magyarázzák. A statisztikában egyébként mindig a hó utolsó napjának kurzusa számít, kedvező esetben erősebb is lehet a szeptemberi, 292 forintos szintnél a hazai fizetőeszköz. Egy nagyobb októberi forintkötvény és egy devizakötvény lejárata pedig biztosan mérsékelni fogja a nominális adósságot, csakúgy, mint a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból lejáró 2 milliárd eurós rész, amelyet novemberben válik esedékessé.
