Tőzsdére lépett a legnagyobb kuponos cég

Új technológiai részvény debütál ma az amerikai tőzsdén, ma indul a kereskedés a közösségi vásárlási szolgáltatásokat kínáló Groupon részvényeivel - írja a Portfolio.

  • hvg.hu hvg.hu
Tőzsdére lépett a legnagyobb kuponos cég

A részvénykibocsátás a megcélzott ársáv felett történt, ami azt jelzi, hogy nagy volt az érdeklődés a társaság papírjai iránt - írja a Portfolio. Az elsődleges részvénykibocsátás alapján a piac közel 13 milliárd dollárra értékeli a mindössze három éve létező céget. A vállalat üzleti modelljének fenntarthatóságával kapcsolatban azonban sok a kérdőjel, sok elemző azt is megkérdőjelezi, hogy tud-e nyereséget termelni valaha a társaság.

Az eredeti tervekhez képest két hónapos késéssel, ma indul a kereskedés a Nasadaq-on a közösségi vásárlási cég, a Groupon részvényeivel. A vállalat 35 millió részvényt vitt piacra az elsődleges részvénykibocsátás során, amely 5,5 százalékos részesedést testesít meg. A kibocsátási ár végül felülmúlta a célkitűzéseket: a tervezett 16-18 dollár helyett 20 dollár lett, ami azt mutatja, hogy nem lankad az érdeklődés a szektor szereplői iránt. Az IPO során 700 millió dollárnyi friss tőkét vont be a vállalat, 12,7 milliárd dollárra értékelve a mindössze 3 éve alapított céget.

A Groupon megjelenésével megteremtette a közösségi vásárlás fogalmát. A vállalat szolgáltatása, hogy akciós vásárlási lehetőségeket kínál, amennyiben a megadott számú felhasználó él a lehetőséggel. A Groupon nem szed díjat az üzletektől azért, hogy kuponjaikat elérhetővé teszi felhasználói körében, hanem bevételei az üzletekkel való bevételmegosztásból származnak a sikeres tranzakciók után, átlagosan a befolyó bevételek 40 százaléka landol a cégnél.

A legnagyobb szereplő a Groupon a szektorban, jelenleg már több mint 140 millió felhasználóval rendelkezik, 45 országban és 500 városban érhetők el szolgáltatásai.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.