Aggályosnak tartja az Európai Központi Bank (EKB) a kedvezményes végtörlesztést – derül ki az intézmény múlt pénteken elfogadott állásfoglalásából. Az EKB megítélése szerint a törvény a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, aminek hatásai valószínűleg a gazdaságra is átgyűrűznek majd. Mint köztudomású, a törvény lehetővé teszi az adósok számára a tartozásuk lényegesen a piaci árak alatti, rögzített árfolyamon történő visszafizetését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember 19-én kérte az EKB-t arra, hogy mondjon véleményt az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról. Ez az Európai Unió jogszabályai alapján a kormányok kötelessége olyan törvények elfogadása előtt, amelyek lényegesen befolyásolják a pénzügyi intézmények és piacok stabilitását.

Megüti a bankrendszert

Az Európai Központi Bank a kormány adósmentéséből mindössze azt a szándékot méltányolja, hogy könnyíteni akar az adósokon, és a devizaadósság leépítésével mérsékelni akarja a magyar gazdaságra nehezedő terheket. Ám az EKB véleményéből az derül ki, hogy hatásait tekintve a kedvezményes végtörlesztés éppen a kormány szándékával ellentétes eredményt hozhat.

Feddés Frankfurtból: az EKB központ fenyítene

null

A magyar bankrendszer kedvezményes végtörlesztés miatti vesztesége hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a tőkefelhalmozási képességük korlátozott, részben éppen a tavaly kivetett bankadó miatt.

A végtörlesztés további negatív hatása lehet, hogy a bankok vesztesége átgyűrűzik a határokon (hatással lesz a banki csoportok konszolidált nyereségére is), ugyanis a magyar bankszektornak körülbelül 60 százaléka külföldi csoportok tulajdonában van.

A törvény - a pénzügyi szektort terhelő adóval együtt - növelheti annak kockázatát, hogy az anyabankok forrásokat csoportosítanak át magyar leányvállalataiktól más leányvállalatokhoz, ami hosszabb távon is gyengítheti a magyar bankok hitelezési képességét - írja az EKB dokumentuma.

Rosszul hat a gazdaságra és a büdzsére is

Az intézmény szerint a bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet, beleértve a következőket: az árfolyamra gyakorolt leértékelődési nyomás, magasabb országkockázati felár, a belföldi kamatokat felhajtó nyomás, gyengébb növekedés a hitelezési tevékenység további szűkülése és a szigorúbb hitelezési feltételek következtében, és a külföldi befektetők megítélésének romlása a jogbizonytalanság fokozódása és az érzékelt országkockázat következtében.

A törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is, más tényezők mellett a bankrendszer potenciális nehézségeit tükröző országkockázati felár emelkedése és a törvénynek a növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt.

Megint jogszabályt sértett a kormány

Az Európai Központi Bank megjegyzi, hogy Matolcsyék sürgősségi eljárás igénylése nélkül csak akkor kértek véleményt, amikor a magyar parlament elfogadta a jogszabálytervezetet, és az szeptember 29-én, jóval megelőzve az EKB november 4-én lezárt véleményét, hatályba is lépett. Az EKB tudomással bír arról is, hogy a parlament 2011. október 10-én elfogadta törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló másik törvényjavaslatot is - áll a dokumentumban. Vagyis Matolcsy tárcája csak az első törvénymódosítást küldte ki Frankfurtba, az azóta benyújtott módosítások már elmaradtak.

Emiatt az EKB megismétli azt a bankadó kapcsán tavaly már hangsúlyozott álláspontját, miszerint a kormányok rendkívüli sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy az EKB számára álláspontja kialakításához megfelelő időt biztosítsanak. Emellett a törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, hogy az a legfrissebb szöveg alapján fogadhassa el véleményét.

Mivel mindez elmaradt, a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni. Az EKB véleménye hangsúlyozza: az, hogy az EKB végül megkapta az első törvényjavaslatot, amit véleményezett is, a konzultációs kötelezettség megszegését nem teszi meg nem történtté. "Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben tiszteletben tartaná az EKB-val való konzultációs kötelezettséget.”

A kormány júniusban az árfolyamgátról és a kényszerértékesítési kvótákról szóló törvény elfogadásakor meg sem kérdezte az EKB véleményét, pedig kötelessége lett volna. És tavaly augusztusban egyszer már feddést kapott az NGM a bankadóról, valamint a devizahitelek betiltásáról szóló jogszabályokkal kapcsolatos konzultáció elmaradásáról.