szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Még korai arról beszélni, milyen típusú megállapodást köthet Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal, a befektetők és az elemzők azt a lehetőséget értékelik kedvezően, hogy a magyar kormány a jövőben felhagy az eddigi, úgynevezett nem ortodox gazdaságpolitikával - mondta Dan Morris, a JP Morgan Asset Management globális stratégája csütörtökön.

Egyelőre valószínűleg maguk az érdekeltek sem tudják, miféle megállapodást akarnak kötni - mondta a szakértő a Citigold kerekasztal beszélgetés után. Morris szerint maga a gesztus a fontos, ettől a befektetők azt remélik, hogy a magyar kormány az eddigi, olykor nehezen követhető nem ortodox lépések után "nem  okoz újabb meglepetéseket, visszatér a befektetők számára átláthatóbb és ismert játékszabályokhoz".

Ami az IMF-fel való kapcsolatfelvétel időzítését illeti, a kormány elsősorban a forint gyengülése és a CDS felárak megugrása miatt léphetett - mondta a szakértő arra a kérdésre, hogy a lépésben mekkora szerepet játszhatott a leminősítés lehetősége. Ez elegendő ok, "egyetlen kormány sem tűri szívesen azt a fenyegetést, hogy a jövőben drágábban jut hitelhez".

A JP Morgan alapkezelő globális stratégája a kormány jövő évi deficittervét, esetleges kisebb költségvetési módosítások árán, de tarthatónak tartja a költségvetésben szereplő 1,5 százaléknál lassabb, 0,5 százalékos jövő évi növekedés mellett is. Morris megjegyezte, hogy a JP Morgan 0,5 százalékos - az EU-éval és a Világbankkal megegyező - jóslata nem saját becslés, hanem szakértői előrejelzések átlaga. A kimenet elsősorban attól függ, hogy mi lesz az európai növekedéssel és az ottani költségvetésekkel - mondta a szakértő, aki szerint a kockázat sokkal inkább nemzetközi, mintsem helyi.

Oldalak az unorthodox módszerek ötlettárából
Túry Gergely

A növekedési kilátásokat mindenütt rontották, az azonban kedvezőtlen, hogy az elemzők a régión belül a magyar GDP-re vonatkozó előrejelzésüket csökkentették a legjobban, és a 0,5 százalék egyszersmind a régióban várt legalacsonyabb jövő évi ütem. Ami a nyugati bankok viselkedését illeti, ezek 2008-ig mintegy 12 milliárd eurót hoztak Magyarországra, ám azóta kivonják a pénzt, ami érthetően aggasztja a magyar kormányt. Ennek a kivonásnak az üteme az utóbbi hónapokban lassult annak ellenére, hogy vannak problémák, mondta, utalva a végtörlesztéssel kapcsolatos tiltakozásokra.

A JP Morgan szakértője ezzel együtt jövőre sem számít a magyarországi hitelezés jelentős növekedésére. "Az nem fog menni, hogy a bankok külföldön gyűjtött betétekből magyar hitelbővítést finanszírozzanak" - mondta.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!