szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Harmadszor tárgyalt csütörtökön a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt évi jelentésének általános vitára való alkalmasságáról, de a végső döntést hétfőre halasztotta a testület.

A vitában a kormánypárti képviselők az MNB elnökének,  felügyelőbizottságának, illetve az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésének a számadatai közti különbségekre kértek magyarázatot. Az ellenzék szerint a felügyelőbizottság és az ÁSZ csak feltételezéseket sugalmaz, és ez nem segíti az ország megítélésének a javítását.

A vitatott számok két téma körül csoportosultak: mennyi volt a bérmegtakarítás, illetve mekkora veszteség várható. Az előbbivel kapcsolatban Karvalits Ferenc alelnök elmondta, hogy 2008 és 2010 között 1,5 milliárd forinttal csökkentek a személyi költségek, ebből 432 millió jutott 2010-re. Az ÁSZ vizsgálat viszont azt kifogásolta, hogy az adótörvények változása, illetve a bérplafon törvény miatt ehhez további 367 millió forintnak kellett volna társulni. Ezt azonban béremelésre, és egyéb kiadásra fordították.

A jegybank várható hiányát nem számszerűsítette az alelnök, de a romló eredménnyel kapcsolatban elmondta, hogy az a magasabb deviza tartalék miatt van. Ezt a gazdasági helyzet kényszerítette ki, hogy stressz-tűrőbb legyen a magyar gazdaság. A nagyobb tartalék forrás oldali költsége a belföldi kamatokban jelentkezik, míg a deviza tartalékokra az alacsony európai és amerikai állampapír hozamok a jellemzők. A kettő közti különbség jelentkezik veszteségként, amihez hozzájárul a forint árfolyam vesztesége is.

Karvalits Ferenc beszélt arról is, hogy az MNB működtetése 2010-ben nominálisan  megegyezett a 2003-as költségekkel, reál értékben pedig 20 százalékkal volt kisebb. Az ÁSZ vizsgálat ennek ellenére kifogásolta a 24 fős kommunikációs létszámot, és hogy ehhez havi 1,8 millió forintos tanácsadási kiadás is társult. A jegybank törvényes működését ellenben nem kérdőjelezte meg az ÁSZ, viszont a közbeszerzési szabályok betartásával kapcsolatban már talált problémát.

A költségvetési bizottság döntött az önkormányzati törvényhez benyújtott azon módosító javaslatokról, amelyek a hatáskörébe tartoztak. Egy indítvány körül alakult csak ki vita, ezt Nyikos László bizottsági elnök tette. Azt kifogásolta, hogy az államháztartás kiadásának negyedét adó önkormányzatok éves beszámolóit nem kell auditáltatni független könyvvizsgálóval. A kormány képviselője a pénz-szűkére hivatkozott, ezért nincs az ellenőrzésre állami pénz, de az önkormányzatok saját bevételükből alkalmazhatnak könyvvizsgálót.

A bizottság elfogadott számos Kósa Lajos (Fidesz) és társai által javasolt módosítást, amelyeket a kormány nem támogatott. Végül a bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette az új államháztartási törvényjavaslatot, valamint a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslatot is.

Az államháztartási törvényjavaslattal kapcsolatban Nyikos László azt kifogásolta, hogy az intézmények létszáma, és a dologi kiadások ezután sem lesznek részei részletesen a költségvetésnek. Azt sem értette, hogy a média hatóság költségvetése miért nem része az állami költségvetésnek, azt továbbra is külön törvény határozza meg.

A befektetési alapkezelőkkel kapcsolatban Márton Attila (Fidesz) azt kérdezte, hogy az új törvény emeli-e azok költségeit, amelyeket áthárítanak majd a befektetőkre. Gordos József a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese válaszában kiemelte, hogy a befektetési szerződések rögzítik a költségeket. 

A költségvetési bizottság döntött arról, általános vitára alkalmasnak tartja az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!