szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a kollektív joggyakorlás szűkül, a szakszervezet képviselőinek mégis sikerült garantáltatniuk a kormánnyal az érdekvédelem munkahelyi és területi működésének minimális szintjét. Ez épp annyi, hogy a szakszervezetek elmondhatják: az új Munka törvénykönyve nem nullázta le őket. Holnap tüntetni fognak.

Mint ahogy beszámoltunk róla, Matolcsy György ünnepi ceremóniára invitálta tegnap a munkaadói és munkavállalói oldal reprezentatív képviselőit - a meghívásról a szakszervezetek a sajtótól szereztek tudomást. A téma: az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) kötött megállapodás bejelentése volt.

Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke a megállapodás délelőtti aláírása után a hvg.hu-nak megerősítette, hogy félrevezető volt Matolcsy György tegnapi bejelentése, miszerint itt úgymond az egész Mt.-ről írnak alá megállapodást. Valójában mindössze néhány pontról született egyezség. Ezt tisztázták, a kormány pedig vállalta, hogy a megállapodással kapcsolatos módosító indítványokat támogatni fogja a parlamentben.

A megállapodással sikerült elérni, hogy a kollektív joggyakorlásnak legalább a minimális szervezeti és anyagi garanciáit tartalmazza az új kódex, így nem kell a munkavállalói oldalnak a nemzetközi fórumokhoz fordulnia – mondta el a hvg.hu-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte, ha az utóbbit választják, és a törvény változatlan formában megy át, akkor  két-három év alatt, mire a jogerős nemzetközi bírósági döntés megszületik, a hazai érdekvédelem elsorvadt volna: "így valójában csak a rossz és a rosszabb között választhattunk".

Szabadon, de kevesebbet

Az új Mt. lényegében megszüntette volna a szakszervezeti vezetők védelmét. A megállapodás viszont rögzítette, hogy a vállalat méretétől (munkavállalói létszám) és telephelyek számától függően a szakszervezeti tagok továbbra is szabadon választhatnak tisztségviselőket maguknak, akiket a jogszabály továbbra is védettségben részesít. Továbbra is nagyon súlyos indok kell az elbocsátásához, és főként az is megmarad, hogy a tisztségviselőt változatlanul ki kell kérni a szakszervezetektől.

Matoocsy György: egy másik sajtótájékoztató
©

Az egyezség szerint 500 főig egy fő, ezerig kettő, utána ezer munkavállalónként egy-egy plusz főt lehet jogi védelemben részesülő szakszervezeti vezetőnek választani, de az 5000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégnél is legfeljebb csak öt vezető lehet. A szakszervezetek azt is elérték, hogy a tisztségviselőket ne lehessen a munkáltatónak saját döntési körében áthelyezni.

Csak a tagdíjakból

Csökkent, de megmaradt a szakszervezeti tagok után járó munkaidő-kedvezmény. Ám a helyi szakszervezetek egyik fő bevételi forrását, a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzre való átváltásának lehetőségét, az új Mt. megszünteti. Márpedig egy 5000 fős szakszervezet esetében, mint amilyen a Magyar Posta szakszervezete is, ez évi hatmillió forint bevételt jelentett. Palkovics szerint csak annak lehet örülni, hogy maradhatnak olyanok, akik teljes munkaidejükben az érdekvédelemmel tudnak foglalkozni.

Azt azonban a munkavállalónak sikerült fenntartania, hogy továbbra is a munkáltatók vonják a munkabérből a szakszervezeti tagdíjat. Ha a beszedési kötelezettség is a szakszervezetekre hárult volna, akkor feltehetőleg a tagdíjbevételek nem elhanyagolható részét veszítették volna el.

©

Nem szűnik meg a kollektív szerződés

A parlament előtt lévő törvényi szöveg szerint a kollektív szerződések megkötése egy munkahelyen csak akkor kötelező, ha van olyan szakszervezet, amely a munkavállalók legalább tíz százalékát reprezentálja. A tárgyalóasztalnál sikerült keresztülvinni, hogy az elvárt reprezentációt a munkahelyi szakszervezetek együttesen is teljesíthessék.

Pataky Péter szerint a megállapodás ellenére is maradtak az európai uniós szabályokkal ellentétes passzusok a tervezetben. Példaként éppen a kollektív szerződésekkel kapcsolatban említette azt, hogy még az állami tuljdonú cégek sem térhetnek el pozitív irányban az új Mt.-ben foglaltaktól. „Ez nyilvánvalóan a MÁV, a BKV vagy éppen a Szerencsejáték Zrt. dolgozói ellen irányul” – mondta az érdekképviseleti vezető.

A sztrájkjogot vissza kell szerezni

Palkovics Imre leszögezte, a sztrájkjog biztosításáért tovább fognak küzdeni. Egy tavalyi törvénymódosítás ugyanis ellehetetlenítette a sztrájkok megtartását. Eszerint ugyanis az érintett felek helyett a bíróságoknak kell meghatározniuk a közszolgáltatóktól elvárt minimális szolgáltatások szintjét sztrájkfelhívás esetén, akiknek viszont nincs semmilyen jogszabályi kapaszkodójuk ehhez, így aztán a kérelmeket folyamatosan elutasítják. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nem lehet jogszerűen sztrájkot kezdeményezni közszolgáltatói szektorokban, például a BKV-nál vagy a MÁV-nál.

A szakszervezeti vezető megérti, hogy vonzóvá kell tenni a befektetőknek az országot, csak szerinte a versenyképesség, illetve a gazdaság növekedését már megint alapvetően a munkavállalói jogok és jövedelmek csökkenésével próbálják lehetővé tenni. Mint ahogyan szerinte ez a korábbi kormányzati ciklusokban is történt.

A kormány megpróbálja megosztani a szakszervezeteket , de remélem, nem fog sikerrel járni – mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter, utalva arra, hogy Orbán Viktor csütörtökön külön megállapodást írt alá Gaskó Istvánnal a MÁV Cargo eladása után fizetendő munkavállalói részesedésről.

Pataky szerint abban például egyetértettek, hogy minden okuk megvan rá, hogy a szombati tüntetést megtartsák.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!