A világ első számú politikai-gazdasági hetilapjában, a londoni The Economistban Svájc leginkább csak úgy volt jelen, hogy az ország teniszcsillaga, Roger Federer Rolex-órákat reklámozott. Az év egyetlen, nagy szenvedélyeket kiváltó eseménye egy futballmeccs volt. Az egész ország lázasan latolgatta, hogy az FC Basel csapata képes-e kiejteni a labdarúgó Bajnokok Ligája további küzdelmeiből a Manchester Unitedet. Képes volt.

Az év legfontosabb belpolitikai eseménye az év második felére jutott: októberben választásokat tartottak. Ismét a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) bizonyult ugyan a legerősebbnek, de szavazatokat veszítve végzett az élen. A Szociáldemokrata Párt (SP) lett a második, rajtuk kívül még öt, a középtől jobbra, vagy balra elhelyezkedő alakzatok voltak versenyben.

A Néppárt szárnyalása megtört - írták a kommentátorok -, bár a párt idegengyűlölő felhangjával ezúttal is meglovagolta a bevándorlási témát, a gazdasági problémákon, az atomenergia feladásán és a szociális igazságossághoz kötődő témákon kívül. 

Az 1291-ben alakult, s 1815 óta "örökös semlegességet" élvező Svájci Államszövetség politikai rendszere számos sajátosságot mutat. Például azt, hogy a kétkamarás parlament választja meg a hétfős kormány tagjait, a kormányfő egyben államfő is, s hogy a kormányba az úgynevezett megegyezéses (concordance) demokrácia elve alapján a parlamentbe bekerült pártok soraiból választhatnak politikust. 

Az új parlamentben megnőtt az atomenergia felhasználását elutasító többség, így biztosra vehető, hogy véglegesen jóváhagyják az atomerőművek bezárásáról szóló törvényt. Svájc volt az első ország, amely a fukusimai nukleáris katasztrófa után bejelentette: felfüggeszti az atomerőművek felújítását célzó terveket. Az év folyamán aztán arra az elhatározásra jutottak, hogy 2034-ig teljesen lemondanak az atomenergia hasznosításáról. Az elhatározás öt atomerőművet érint, az ország részben Németország példáját követi, ahol 2022-ig zárnák be a maradék 17 atomerőművet.

Svájc Németországgal nagy feltűnést keltő megállapodást írt alá augusztusban, mégpedig az adóelkerülés kölcsönös visszaszorításáról. A megállapodás lehetővé teszi azoknak a német adófizetőknek, akik pénzüket titokban svájci bankokban létesített számlákon tartva kibújtak a hazai adófizetés alól, hogy bizonyos egyszeri adó (19-34 százalék) megfizetése árán - amelyet a svájci bankok vonnak le és utalnak át a német hatóságoknak a nevek feltárása nélkül - rendezzék helyzetüket a német adóhivatallal szemben. Korábbi becslések szerint a svájci bankok európai ügyfelei mintegy 800 milliárd svájci frankot - 700 milliárd eurót - tartottak svájci számláikon, s ennek csak töredékét vallották be a hazai hatóságoknak. Az élen a németek állnak, 170 milliárd euróval. 

Svájcra az Egyesült Államok részéről is nyomás nehezedett. Bern ezután feladta a jogrendszerébe beépített megkülönböztetést az enyhébb elbírálás alá eső, a banktitok feloldása alól kibúvót nyújtó "adóelkerülés" és a már büntetendőnek minősülő "adócsalás" között. A bankok csak az utóbbi esetben voltak kötelesek kiadni ügyfeleik adatait az adócsalók után kutakodó külföldi hatóságoknak.

Németországot érintheti egy másik kezdeményezés, amely a külföldiektől idegenkedő Svájci Néppártból indul ki. A Néppárt, legalábbis egynémely befolyásos vezetője kiléptetné az országot a schengeni övezetből, és ismét bevezetné az ellenőrzést a határátkelőhelyeken, mondván, hogy "a közutakat eltorlaszolja a sok jármű, a vonatok túlzsúfoltak, a svájci kultúrát semmi sem védi".

Svájcban a népesség számához viszonyítva tömegesebb a bevándorlás, mint bármelyik más országban. A hatóságok évente 80 ezer új letelepedni szándékozót regisztrálnak. A 7,7 milliós lakosság egyötöde külföldi, zömmel dél-európai országokból, Törökországból származó munkavállaló és azok családtagjai. Gyakoriak a vallási-etnikai-kulturális súrlódások. "Munkaerőt kértünk, s embereket kaptunk" - mondta egyszer az ország éppen száz éve elhunyt nagy írója, Max Frisch.

A közelmúltban rendezett népszavazásokon a lakosság többsége támogatta a Néppárt kezdeményezéseit, például azt, hogy a hatóságok automatikusan utasítsák ki a súlyos bűncselekményt elkövető külföldit, illetve ne adjanak engedélyt újabb minaretek építésére. A legerősebb svájci párt most nyáron azért indított kampányt, hogy írjanak ki népszavazást a bevándorlók számának korlátozásáról. Az SVP-nek 18 hónapja van arra, hogy összegyűjtse a népszavazáshoz szükséges 100 ezer érvényes aláírást.

Bár a svájci gazdaságot sem hagyja érintetlenül a világgazdasági válság, s jövőre stagnálást, kis mértékű zsugorodást jósolnak, mindez 42 ezer 600 dolláros egy főre jutó GDP, 3,9 százalékos munkanélküliség és 0,7 százalékos infláció mellett lesz érvényes.