Exportált Széchenyi? - Fejlesztési terv Erdélynek

A magyar kormány a jelek szerint a közelmúltban még az RMDSZ-t szolgáló, ma már a Tőkés László irányította Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szekerét toló politikusokra bízza az erdélyi magyar kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére szánt pénzek szétosztását. A várható hiteltámogatások, pályázati pénzek két csatornán juthatnak el az érintettekhez: a Bethlen Gábor Alapítvány 99,9 százalékos tulajdonában lévő BGA Microcredit IFN részvénytársaság és a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekben is eljáró EMNT révén. Utóbbi, a Széchenyi- és a Széll Kálmán-terv mintájára, nagyszabású gazdasági programot készül meghirdetni, amit Erdély „Széchenyijéről”, egykori főkormányzójáról, Magyarország 1867 és 1870 közötti közmunka- és közlekedési miniszteréről, Mikó Imréről neveztek el.

Mihály László

 A Bethlen Gábor Alapítványt 2000-ben az Erdélyi Vállalkozók Szövetségének Egyesülete hozta létre azzal a céllal, hogy a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány által rendelkezésre bocsátott, mikrohitelezésre szánt összegeket megpályáztassa és elossza. Ám később Romániában szigorodott a törvény a mikrohitelezésről, amivel így csak úgynevezett nem banki tevékenységet folytató részvénytársaság foglalkozhatott. Így 2010 májusában Csíkszeredában bejegyezték a BGA Microcreditet, amelybe a Bethlen Gábor Alapítvány 899 ezer lejt tett (1 lej = 57 forint). A másik részvényes az alapítvány elnöke, az 2009-es EP-választásokon az RMDSZ listáján negyedik László János vállalkozó, aki a gépjármű-kereskedelemtől a médián át az ingatlanüzletig számos ágazatban érdekelt Arkum cégcsoport tulajdonosa.

A BGA Microcredit vezetői, akik korábban több szállal is kötődtek az RMDSZ-hez – Mátis Jenő például 2008-ig a szövetség parlamenti képviselője volt –, ma már mind az EMNT színeiben tevékenykednek, mely közvetve maga is részt vesz a hitelezés népszerűsítésében. Mátis az elnöke annak a kolozsvári Easy Alapítványnak is, amelyik az első Orbán-kormány leköszönését megelőzően 80 millió forintot kapott a budapesti Illyés Közalapítvány stratégiai alapjából. A pénzből – amelynek útját az Állami Számvevőszék is kifogásolta 2005-ben – 60 millió forintot kapott a Fidesz-közeli kolozsvári Krónika című napilap kiadója, 20 milliót pedig az RMDSZ akkori „fideszes” belső ellenzéke, a Reform Tömörülés egyik vezetőjének könyvkiadója. A tömörülés alelnöke Mátis volt, akinek szerteágazó kapcsolatrendszerét mutatja, hogy a Postabank Zrt. értékpapírcégében is fb-tagságot töltött be még a hanyag kezelés miatt 2009-ben elítélt Princz Gábor bankelnöksége idején. Mátis jelenleg kuratóriumi tagja az Erdélyi Gondolat Egyesületnek, amely a budapesti, kormányalapítású Bethlen Gábor Alap oktatási kollégiumának erdélyi pályázatait koordinálja.

Az alap – amely nem tévesztendő össze az erdélyi alapítvánnyal – az Orbán-kormány döntése alapján a Szülőföld Alap felváltására jött létre. A támogatásokkal kapcsolatos konkrét feladatokat a közigazgatási tárca alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. végzi. Ezt kifogásolta nemrég a budapesti parlamentben Dorosz Dávid (LMP) országgyűlési képviselő; szerinte ugyanis sérti az államháztartási törvényt, ha egy állami alapot nem költségvetési szerv vagy köztestület kezel.

Egy május közepén hozott kormányrendeletből annyi tudható, hogy az alap kasszájából eddig összesen 470 millió forint magyar közpénz került a határon túlra, egy-egy célra átlagosan néhány millió. Kiemelkedő – 20 millió forint feletti – összeget öten kaptak: a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Pannónia Alapítványa által felügyelt, Kasza József volt szabadkai polgármester felesége, Árpási Ildikó által szerkesztett Pannon Rádió és Televízió működtetésére 25 milliót szavaztak meg; ugyanennyi ment a kárpátaljai református egyház líceumának működtetésére; a szlovákiai Selye János Egyetem 30 milliót kapott; a Budapesten ügyesen lobbizó Moldvai Csángómagyarok Szövetsége mindössze háromhavi működési költségre nyert el ugyanekkora támogatást; a legtöbbet – három tételben összesen 75 millió forintot – a szintén MNT-alapítású szabadkai Szekeres László Alapítvány nyerte el. A BGA Microcredit eddig nem szerepelt a támogatottak között; hitelezési forrásai növelésére azonban (ez jelenleg 500 ezer euróra rúg) szándékában áll pályázni a budapesti alaphoz – mondták el a HVG-nek az erdélyi cégnél, hozzátéve, hogy emellett magyarországi kereskedelmi bankokkal is felveszik a kapcsolatot.

Egyelőre titok övezi a budapesti alapkezelő zrt igazgatósági tagjainak díjazását. Bár Dorosz a parlamentben erre is rákérdezett, a felvetésekre válaszoló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csak annyit közölt, hogy annak „mértékét az alapító fogja megállapítani”. A zrt menedzsmentjének zöme egyébként az egykori Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott: Ulicsák Szilárd vezérigazgató például a – nem éppen átlátható gazdálkodásáról híres – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dolgaiért volt felelős, főosztályvezetői beosztásban.

A Fidesz erdélyi gazdaságpolitikai irányvonaláról amúgy egy minapi, csíkszeredai konferencián már értesülhettek a határon túliak. Az eseményre autóbusznyi szakember érkezett Budapestről. Köztük volt a patrióta gazdaságpolitikát sürgető Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Szakáli István Loránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, aki a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciarendszer erdélyi meghonosítása mellett az Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozásáról is beszélt. Ugyanakkor a Mikó Imre-terv – amelynek fő koordinátora Jakabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke – egyelőre késik. Jakabos, aki a magyar EU-elnökség gazdasági programjaiban is részt vett, és januárban még azt ígérte, két hónap alatt elkészül a Mikó-terv, nemrégiben már azt mondta, hogy a programot majd a júliusi tusványosi találkozón mutatják be.