Orbán elszólása is segíthetett kiskaput találni a Pride-rendezéshez, de Karácsonyék nagy jogcsatákra készülhetnek
Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot.
Bekapcsolták az elemzők a vészvillogót, miután a második negyedévben gyakorlatilag leállt a magyar gazdaság növekedése. Bár a fékeződést Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti beszédében kizárólag az euróövezet válságával magyarázta, ez csupán féligazság: a kül- és belpiaci kereslet közül az elmúlt hónapokban az előbbinek a növekedési üteme kétségkívül lassult ugyan, az utóbbi azonban eleve mínuszban volt, márpedig a kormányzati gazdaságpolitika alapvetően ezt tudná befolyásolni.
A vészjelzések elsősorban annak szólnak, hogy a tervezettnél kisebb GDP ismét felborítja az államháztartás mérlegét. Pedig a költségvetési törvényt már eddig is háromszor módosította az Országgyűlés kormánypárti többsége. Az első, a sarokszámokat még alig érintő beavatkozásra azért kényszerült rá, mert az unió pénzügyminiszteri tanácsa kockázatokat látott az úgynevezett strukturális – azaz az egyszeri tételektől és konjunkturális hatásoktól megtisztított – mérlegben. E nyomásra a költségvetési szervek támogatási előirányzatainak egy részét zárolták, a saját bevételből gazdálkodó intézmények befizetési kötelezettségét pedig megemelték. A második korrekcióval a Mol-részvények megvásárlását vezették át a központi költségvetésen, 500 milliárd forinttal növelve a kiadási előirányzatot. A harmadikkal a korábban zárolt összegeket végleg elvonták, amit a javaslat általános indoklása egyes adóbevételek elmaradásával és több kiadási tétel túlteljesítésével magyarázott. Ez volt az első utalás arra, hogy talán tervezési hiba is történhetett.
A háromszor átszabott törvény szerint az idén 1184,3 milliárd forint lehet az államháztartás pénzforgalmi mérlegének hiánya. Július végén a deficit ezt már több mint 300 milliárd forinttal meghaladta. Az első pillantásra elborzasztó összképet némiképp szépítheti, hogy az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból a költségvetés és a Nyugdíj-biztosítási Alap az év hátralévő hónapjaiban 528,8 milliárd forint bevételhez jut – vagyis a pénztárakban a későbbi nyugdíjak részbeni fedezetére befektetett vagyon bő egyötöde folyó kiadásokra megy el. Amennyiben az 1184,3 milliárdos deficit-előirányzat netán teljesülne, a pénzforgalmi hiány meghaladná a GDP 4 százalékát.
Az uniós elszámolású mérleg azonban többletet mutathat, mivel abban a magán-nyugdíjpénztári vagyont az idén teljes egészében el kell könyvelni bevételként (vagyis nem csak a költségvetésbe forgatott, a pénzforgalmi mérlegbe beállított 528,8 milliárdot). Ennek megfelelően a kormány a konvergenciaprogramban 2 százalékos GDP-arányos többletet prognosztizált 2011-re, a gazdasági növekedés lassulásával azonban ez is kétségessé vált. „Az idei év költségvetését valahogyan még menedzselni lehet, legfeljebb az uniós módszertan szerinti többlet kisebb lesz a várt 2 százaléknál. Az igazi probléma a 2012-es költségvetéssel lesz” – mondta a HVG-nek Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A kincstári optimizmust a legharsányabban képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium áprilisban még felrótta a GKI-nak, hogy túl pesszimista, mivel csupán 2,5 százalékos növekedést prognosztizált az idei évre, szemben a tárca által akkor várt 3,5 százalékkal. Június 9-ei nyilatkozatában a minisztérium büszkén ünnepelte, hogy a magyar gazdaság „gyorsuló ütemben nő”, a tempó „négyéves csúcson” van. Erre a következtetésre a 2,5 százalékos első negyedévi GDP-adat alapján jutott, holott addigra már érzékelhetővé vált az export lassulása. A minap közzétett KSH-jelentés szerint a második negyedévben a GDP már stagnált, és az előző év azonos időszakában mért értéket is csak 1,5 százalékkal haladta meg. Akar úgy véli, az év egészére „most 2 százalékos mérték tűnik a legvalószínűbbnek”.
Árnyalatnyit optimistább Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, főleg a mezőgazdaság tavalyinál jobb teljesítménye miatt, ám 2012-ben már ő is 2 százalék alatti GDP-bővülést valószínűsít. Vele szemben Petschnig Mária Zita az idei növekedést csupán az 1,3–1,7 százalékos sávba várja, a jövő évre pedig már csak 0,7 százalékkal kalkulál. „Mivel a tervezettnél nagyobb megszorításokra van szükség, a háztartások fogyasztása tovább csökken. A beruházások az uniós forrásoknak köszönhetően valamelyest élénkülnek, a külkereskedelem alig bővül, bár a forgalom továbbra is kiviteli többletet mutat” – summázta a főbb tényezőket a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.
A lassulás felborítja a költségvetést, holott az eleve tele van egyedi és átmenetinek szánt tételekkel: a kiadásokat a Mol-részvények megvásárlása dobta meg, a bevételeket pedig a pénzintézeti, ágazati különadók mellett a konfiskált magán-nyugdíjpénztári vagyon duzzasztja. Ha az államháztartás idei mérlegét ezektől megtisztítjuk, és 2 százalékos növekedést feltételezünk, a pénzforgalmi hiány a HVG számításai szerint megközelítené az 1700 milliárd forintot (lásd táblázatunkat). Ebből az következik, hogy a hitelezést és a gazdasági növekedést visszafogó különadóktól még 2013-ban sem lesz könnyű megszabadulni. A Széll Kálmán-terv jövőre 550 milliárd forintos költségvetési kiigazítást ütemezett be, de ha a gazdasági növekedés a tervezett 3 százaléknál mindkét évben egy-egy százalékponttal alacsonyabb lesz, a HVG – pesszimistának semmiképpen nem nevezhető – becslése szerint ezen felül legalább 250 milliárdos egyensúlyjavító csomagra lesz szükség. Több kutató még erőteljesebb beavatkozást feltételez (lásd A kiigazítás kiigazítása című írásunkat).
„Nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát az emberek fizessék meg” – fogadkozott a kormányfő, holott a Széll Kálmán-terv önmagában is brutális: főleg a munkanélkülieket, a táppénzeseket és betegeket, a rokkantnyugdíjasokat sújtja, de csökken az önkormányzatok és a közösségi közlekedés támogatása, illetve az ingyenes egyetemi-főiskolai férőhelyek száma is. A lassulás következtében Orbán Viktor az idei költségvetésben 100 milliárd forintos rést lát, ennek pótlásáról a kormánypárti frakciók szeptember elején döntenek. A jövő évi büdzséről a kormányfő nem tett említést, annak hiányát egy júliusi kormányhatározat 606,4 milliárd forintban állapította meg – még a kiábrándító második negyedévi GDP-adat megjelenése előtt.
FARKAS ZOLTÁN
