A hétfőn közzétett elemzést Heil Péter jegyzi. Emlékeztet, hogy az Európai Bizottság nemrég azt javasolta a Pénzügyminiszterek Tanácsának, hogy a pénzügyi mutatók romlása miatt lépjen a következő szakaszába a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás. Ennek egyik lehetséges következménye az, hogy felfüggeszthetik a kohéziós alap Magyarországnak adott támogatásait.
Tönkremenő cégektől, súlyos költségvetési hiánytól a fenti okok miatt egyelőre nem kell tartani. A kormány azonban már idén rákényszerülhet arra, hogy a kohéziós alap terhére további pályázatokat ne fogadjon be. És nem kizárt az sem, hogy 2013 és 2015 között valóban elveszíthet az ország körülbelül 530-540 milliárd forintot.
„Ahhoz, hogy ez megtörténjen, persze elvben még sok mindennek kell történnie” – teszi hozzá Heil Péter. Az esetleges elvonást a pénzügyminiszteri tanácsban is minősített többséggel kell megszavazni, ha Magyarország addig nem végzi el a szükséges korrekciót. Emellett a támogatások tényleges elvesztéséhez a büntetésnek 2015-ig hatályban kellene maradnia.
2007 és 2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi-terv keretében érkező majdnem hétezer milliárd forintból a kohéziós alapra nagyjából 2700 milliárd forint esik. A tanács esetleges felfüggesztő döntése ennek az összegnek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó részét, annak 20 százalékát, vagyis az említett 530-540 milliárd forintot kérdőjelezné meg, a támogatás 2007 és 2012 közötti részét nem érintené.
Ez azt jelenti, hogy a már támogatási szerződéssel rendelkező projektgazdák és beszállítóik egyelőre megnyugodhatnak. Ugyanakkor, ha a helyzet fennmarad, és a 2013-as támogatást végképp elveszíti Magyarország, néhány területen valóban komoly gondok lehetnek, és a kormány arra kényszerülhet, hogy a további pályázatokat saját pénzből finanszírozza.
A tanulmány végén jelzik, hogy az írásban egy jövőbeni, elméleti lehetőséget elemeztek. Ha valóban elvonnak uniós pénzeket Magyarországtól, akkor az komoly presztízsveszteség lesz, és kétségkívül rontja Magyarország alkupozícióját, pont akkor, amikor a következő pénzügyi időszak támogatásairól, és annak feltételrendszeréről kellene tárgyalni. Ez pedig középtávon még sokkal több pénzbe kerülhet – fogalmaz a szerző.
Heil Péter korábban a gazdasági minisztérium szakállamtitkára volt, 2002-től 2007-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesi, után pedig a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnöki posztját töltötte be.
