Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója kedd esti kommentárjában "valamelyest csalódást keltőnek" nevezte, hogy Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozóján nem született egyértelmű megállapodás az új EU/IMF-csomag elérésének menetrendjéről. Orbán Viktor megismételte, hogy Magyarország megállapodásra törekszik, és kész a törvényi változtatásokra azokon a területeken, amelyeken ennek szükségessége bizonyosságot nyer, Barroso pedig jelezte, hogy biztatónak tartja a magyar álláspontot, de tetteket szeretne látni. Ash értékelése szerint mindez azt jelenti, hogy "a labdát most visszadobták a magyar térfélre".
Az RBS vezető londoni elemzőjének véleménye szerint ugyanakkor nincs garancia arra, hogy a kijelölt időpontig a felmerült kérdésekben sikerül megoldást elérni. Timothy Ash szerint úgy tűnik, hogy a magyar álláspont mintha még keményebbé is vált volna a keddi tárgyalások során, például a jegybanktörvény ügyén belül az MNB-elnök fizetésének kérdésében, és abban, hogy a nemzeti bank vezetőjének esküt kell-e tennie az új alaptörvényre.
A Royal Bank of Scotland londoni kutatási igazgatója szerint emellett "vannak arra utaló jelzések", hogy az IMF is esetleg "robusztusabb" álláspontra helyezkedik az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer ügyében, tekintettel "az egyre inkább kihívásokkal terhelt" magyarországi költségvetési környezetre.
Ash szerint a magyar piacoknak - és főleg a forintnak - "érdekes módon" sikerült megtartaniuk az elmúlt időszak nyereségeit, pedig még a várt jegybanki kamatemelés is elmaradt kedden. Az RBS szakértője szerint a magyarázatok között lehet, hogy egyes piaci szereplők még az Orbán-Barroso-találkozó előtt "a legrosszabb forgatókönyvre" pozicionálták magukat, vagyis arra, hogy a két vezető politikus esetleg "magas szintű szóváltásba" keveredik.
Timothy Ash szerint a magyar piacokat e forgatókönyv elmaradása mellett valószínűleg segítette a felzárkózó térséggel kapcsolatos szélesebb körű kockázatvállalási hajlam és a rövid pozíciók zárása is, valamint az a számos befektető által vallott nézet, hogy Magyarországnak a finanszírozási kihívások miatt végül mindenképpen egyezségre kell jutnia az EU-val és a valutaalappal.
A megállapodás esélyeivel kapcsolatos piaci derűlátást ugyanakkor jelezte az is, hogy a keddi londoni kereskedésben - az idén először - a 600 bázispontos határ alá csökkent a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvény-kötelezettségek törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama kedden 595-598 bázispont között mozgott.
A keddi kereskedés késői szakaszára kialakult magyar CDS-árszint azt jelenti, hogy egységnyi értékű, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg valamivel 600 ezer euró alatti éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon.
A magyar CDS-árfolyamok a hónap első kereskedési hetében még 750 bázispont - tízmillió euró magyar kötvényadósságra 750 ezer euró - feletti rekordokon jártak, vagyis azóta több mint 150 ezer euróval lett olcsóbb az irányadó ötéves magyar szuverén devizakötvény-adósság tízmillió eurónként számolt törlesztésbiztosítási díja a londoni piacon. A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Magyarország CDS-árazása jelenleg már számottevően alacsonyabb például az euróövezeti tag Írországénál: a keddi késői londoni kereskedésben az ír CDS-tranzakciók díja 660 bázispont körül mozgott.
