A napilap felidézi, hogy ezt megelőzően egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el arról, hogy az államot terheli-e kötelezettség a Budapest Airport (BA) Zrt.-vel szemben, ha a Malév leállása miatt kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek. Veres János volt pénzügyminiszter, illetve Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - az ő idejükben, 2005-ben történt a reptér privatizációja - úgy nyilatkoztak, hogy nem emlékeznek, illetve nem tudnak ilyenről.

Mint azt a hvg.hu korábban megírta, a reptér valójában csak akkor fordulhat bírósághoz, ha a Malév forgalmának kiesése miatt a működése ellehetetlenül, a kártérítési összeget pedig valószínűleg akkor is peres úton fogják megállapítani, és az is befolyásolni fogja, hogy a szerződésben vállat fejlesztéseket milyen arányban teljesítette a Budapest Airport.

A Népszabadság úgy tudja, a reptér privatizációjáról többféle szerződés is született, egy az adás-vételről, illetve külön az üzemeltetési jogról. Valójában ez utóbbi képviseli a nagyobb értéket, ebben biztosítanak hosszú távra üzemeltetési jogot a reptér szerződés szerinti üzemeltetőjének. A klauzula a lap forrása szerint lehetővé teszi, hogy az üzemeltető jogokat formáljon a szerződésre alapozva, ha az utasforgalom - a Malév kiesése miatt - visszaesik, és emiatt vesztesége keletkezik.

Más, az ügyet szintén jól ismerő forrás szerint az államnak nem elsősorban a repteret jelenleg üzemeltető német Hochtief céggel szemben lenne kötelezettsége, valójában a németeket a reptér-üzemeltetéséhez hitelekkel segítő bankok és az állam között kellene rendezni az ügyet. A tartozás rendezése fejében az állam részvényekhez jutna, amelyek révén végső soron a légi kikötőben tulajdonos lehetne.

Így elvileg a budapesti reptér államosításához is vezethet, ha a BA Zrt., illetve tulajdonosai élni akarnak a szerződésben biztosított jogaikkal - ismerteti a Népszabadság.