Az államtitkár hangsúlyozta: a reformokat, a Széll Kálmán-terv tervezett lépéseit folytatni kell. Cséfalvay Zoltán kiemelte: a nemzetközi pénzpiacok türelmetlenebb lettek. Ez a bizonytalanabb nemzetközi piaci helyzet is mutatja, hogy az országnak szüksége van egyfajta védőhálóra, amit az IMF-fel való megállapodás jelenthet az országnak.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint az IMF-fel későbbiekben megkezdődő tárgyalásoknak nem az a lényege, hogy mekkora összeget veszünk fel a nemzetközi intézménytől, hanem az, hogy a megállapodással vissza tudjunk térni a magánpiacokra az ország finanszírozása során.
Cséfalvay Zoltán szerint mindhárom oldal érdeke, így az IMF-é, az EU-é és Magyarországé is, hogy még az első negyedévben megszülessen a megállapodás a hitelkeretről.
Az államtitkár megjegyezte: a világgazdaság bizonytalanságait mutatja az is, hogy az egyes nemzetközi pénzintézetek egymásnak ellentmondó gazdasági bővülést jósolnak mind az eurózónának, mind például Magyarországnak. A mostani válság az egész eurózóna válsága, és a nemzetközi pénzpiacok már nagyon türelmetlenek abban a tekintetben, hogy az unió csúcsról csúcsra igyekszik kezelni a válságot, de nagyon lassú az előrelépés - mondta.
A magyar kormánynak a válságadókkal az volt a célja, hogy időt nyerjen, a válságadók ki fognak kerülni az adórendszerből, a Széll Kálmán-tervben tervezett lépéseket végig kell vinni - mutatott rá.
Az államtitkár úgy vélte: az a felvetés, miszerint a pénzügyi tranzakciókra egyfajta tranzakciós adót vezessenek be, jelentős mértékben gátolná a bankrendszer működését, akár világméretekben is.
