szerző:
D. Kovács Ildikó

Történelmi okok, hibás kormányzati ösztönzők, a rászorultakat sújtó legmagasabb relatív költségek - mindez komoly szerepet játszik abban, hogy kiugróan sokat fizetünk a jövedelmünkhöz képest lakáskiadásokra. A terheket családok tízezrei egyre nehezebben bírják. A védőháló pedig meglehetősen lyukacsos.

Európai összehasonlításban is kiugróan sokat fizetnek a magyarok a lakással kapcsolatos költségeikre. Míg a lakáshitelterhek csökkentésére a kormány a banki hitelezési aktivitást is súlyosan érintő lépéseket tett, a díjhátralékok rendezésére kitalált piacbarát programokat eddig nemigen támogatták. Az előre fizetős kártyás mérőóra elterjesztéséről szóló indítványukat a kereszténydemokraták a napokban szeretnék benyújtani az Országgyűlésnek.

Tízből négy forint a lakáskiadásokra megy

A hitellel rendelkező magyarországi háztartások 17,4 százaléka esetében a lakással kapcsolatos kiadások (hitel, lakásfenntartási és karbantartási költségek) meghaladják az összes nettó jövedelem 40 százalékát - derül ki a legfrissebb, 2010-es adatokra alapozó Eurostat-statisztikából. Ez az arány az Európai Unió, illetve a régió átlagát tekintve is kiugró.

Hasonló eredményre jut a Pénzkérdés blog is a KSH adatokra alapozva, miután számításai szerint tíz forint jövedelemből négyet lakhatásra költünk. 2011-ben egy átlagháztartás valamivel több, mint egymillió forintot költött lakással kapcsolatos kiadásokra - ez az előző évhez képest 7,2 százalékos növekedést jelent. De ha 2005-höz viszonyítunk, akkor az emelkedés még szembeötlőbb, 48,9 százalék, miközben a háztartások jövedelme ez idő alatt csak 17,8 százalékkal nőtt.

Tény, hogy a fenntartási költségek is magasak, de a rezsifizetésnél nagyobb probléma a lakhatás biztonsága - mondja Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Magyarországon a lakástulajdonosok aránya a lakossághoz mérten 92 százalék, míg ez az arány a nyugat-európai országokban 50 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy egyébként olyanok is lakástulajdonosok, akiknek a vagyoni helyzete alapján inkább bérlakásban vagy szövetkezetileg támogatott lakásokban kellene élnie. Ezt a folyamatot segítették elő az elmúlt húsz évben is a tulajdonlásra kényszertő kormányzati intézkedések, például a szocpol vagy a lakáskassza és az ezekhez kötődő adókedvezmények, valamint a kamattámogatás - hangsúlyozta Vecsei Miklós.

©

Rossz minőségű lakások magas rezsiköltségekkel

A Szeretetszolgálat ügyvezető alelnökének szavait igazolják a KSH adatai is: a hitelre vett lakás havi törlesztő részlete, és annak kamatai is növekvő arányú költségtételt jelentenek a háztartások éves nettó jövedelméhez viszonyítva. Tavaly már átlagosan a jövedelmük 13 százalékát fordították a lakás havi törlesztő részletére és annak kamataira a magyar háztartások. Ez az arány 2005-ben még 9,34 százalék volt. Az emelkedésben nagy szerepe volt az elmúlt évek drasztikus árfolyammozgásainak is.

Az már csak ráadás - teszi hozzá Vecsei -, hogy Magyarországon sok esetben minél rosszabb minőségű egy lakás, annál drágábbak a rezsiköltségek. A helyzetet súlyosbítja, hogy annak ellenére, hogy léteznek olcsóbb megoldások, olyan kistelepüléseken is méregdrága csatornázást terveznek, ahol a lakosok még a folyóvíz díján is spórolnak, mert nem tudnák kifizetni: hiába van bevezetve hozzájuk a víz, inkább a kútról húzzák.

A rezsiköltségek problémáját hasonlóan látja Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke is, aki szerint általában olyan lakásokban jelentkezik a közműdíj-tartozás, amelyeket a szociális helyzetet figyelembe véve építettek, vagyis a panelházakban. Ráadásul ezekben az épületekben nem adottak a spórolási lehetőségek: a szigetelés rossz, a fűtési rendszer, a víz- és elektromos vezetékek elavultak.

A csere csak nagy beruházással oldható meg, erre viszont az ott lakóknak nincs pénzük, hiszen jó részük olyan városokban lakik, ahol évtizedekkel ezelőtt az ipari beruházások vagy bányászat miatt felépültek a lakótelepek. Azóta azonban megszűntek a munkahelyek, például Tatabányán, Komlón vagy Miskolcon. Körükben a legmagasabb a munkanélküliség, a Fészeklakó-hitelben részt vevő, 18 és 35 éves korosztályban például 2008 és 2010 között 160 ezerről 220 ezerre nőtt a munkanélküliek száma - jelezte a Hitelszövetség elnöke. Magyarországon ma kb. 2 millió lakóingatlan esetében lehet szó közüzemi díjhátralékról, ami Budapest 880 ezres lakásállományát tekintve is hatalmas szám.

Órától a kulcstartóig

Állami segítség eddig a helyhatóságokon keresztül érkezhetett. Főként nagyvárosokban, például Budapesten, Szolnokon, Miskolcon, Dunaújvárosban jöttek létre már a 90-es években olyan alapítványok, melyek a szociálisan rászorultakat támogatják lakásfenntartási költségeik kiegyenlítésében. Kivételes esetekben lakbérhátralékot is rendeznek. A kérelmeket a Családsegítő Központon keresztül lehet benyújtani, a támogatáshoz önrész is kell. (Az ÁSZ egyik korábbi vizsgálata szerint ezeknek az alapítványoknak a működése nem volt mindig megfelelő: a Számvevőszék a támogatások elosztásával kapcsolatban a jogosultság ellenőrzésének hiányosságait kifogásolták.)

©

A Máltai Szeretszolgálat programját karolnák fel a kereszténydemokraták. A KDNP rövidesen ugyanis benyújtja az Országgyűlésnek az előre fizetős, kártyás áram- és gázmérőórákról szóló javaslatát, amit a máltaiak 2009-ben találtak ki. Ennek alapján minden olyan fogyasztót, aki hatvan napon túli hátralékba kerül, a szolgáltató kártyás mérőóra felszerelésére kötelezné. Az előterjesztők szerint ezzel megakadályozható lenne a további hátralékok felhalmozása, viszont az életveszélyes helyzetek is elkerülhetők lennének. Ha szükség van a fogyasztásra, ezeket az órákat nagyon egyszerűen fel lehet tölteni, a működtetés az önkormányzatok támogatási rendszerébe is könnyen beilleszthető. A javaslat másik eleme, hogy a hátralékosok minden befizetésének húsz százalékát az adósság törlesztésére fordítanák, például ötezer forintnyi feltöltésből négyezer forint felhasználható lenne, míg ezer forint a fennálló adósságot törleszti.

Elsősorban Budapesten és Pest megyében bajba került adósoknak segít a Menhely Alapítvány Kulcstartó Programja. Azoknak a családoknak nyújtanak jogi és szociális tanácsot, akik a banki adósságok (lakáshitel, hitelkártya) miatt a lakásvesztés, hajléktalanság fenyeget. Az ügyfelek személyes tanácsadáson vesznek részt, ahol egy ügyvéd és egy szociális munkás segítségével átbeszélik az ügyfél helyzetét, adósságai jellegét és mértékét és közösen megállapodnak abban, hogy milyen lépések szükségesek a lakásvesztés megelőzésére. A szociális munkás a megbeszéltek alapján az ügyféllel együtt egyeztet a bankkal, hitelintézettel vagy követeléskezelővel a hiteltörlesztés könnyítéséről, illetve alternatív megoldásokról. Pénzügyi segélyt vagy támogatást viszont nem adnak. A programot a Nyílt Társadalom Intézet támogatja.

Családsegítők

Ha egy családnak felhalmozódik a közműdíj-hátraléka, akkor a családsegítő szolgálathoz is fordulhat tanácsadásért, de a konkrét ügyintézésben is tudnak segíteni - tájékoztatta a hvg.hu-t a szentgotthárdi családsegítő vezetője, Uhor Anita. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy nagyon komplex problémáról van szó: a magas díjhátralék hátterében sokszor mentális betegség vagy szenvedélybetegség is állhat. Ezért a szolgálat nemcsak az anyagi segítségnyújtásban vesz részt, hanem adott esetben más szakszolgálatot is bevon a munkába, például a gyermekvédelmet. Miután felmérik a krízishelyzetet, többféle mód is van a segítségnyújtásra. Egyrészt megkeresik a közműszolgáltatókat, hogy részletfizetést kérjenek. Uhor tapasztalatai szerint a szolgáltatók partnerek ebben, elfogadják a családsegítő szakvéleményét, és akár több százezer forintos tartozás esetén is segítőkészek. De ehhez az is kell, hogy az adóson lássák a hajlandóságot arra, hogy megoldja a problémát. A bankokkal már nehezebb, mert a személyiségi jogokra hivatkozva nem beszélnek arról, hogy pontosan mennyivel tartoznak az adósok, és nem nyitottak a tárgyalásra sem. Egy másik út lehet, hogy az önkormányzatok szociális osztályához fordulnak és rendkívüli segélyt kérnek az érintett családnak – ebből egyenlítik ki a számlákat, vagy legalábbis csökkentik a tartozást. Ezen kívül a családsegítők - karitatív szervezetek segítségével - élelmiszert, ruhaadományokat vagy háztartási eszközöket is adnak a rászoruló családoknak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Baloldali sztárújságíró volt, ma már a Brexittel kell megküzdenie

Baloldali sztárújságíró volt, ma már a Brexittel kell megküzdenie

Háborús bűnök elhallgatásával vádolják a brit kormányt

Háborús bűnök elhallgatásával vádolják a brit kormányt

Meg tudná oldani a Kétfarkú Kutya Párt KRESZ-tesztjét?

Meg tudná oldani a Kétfarkú Kutya Párt KRESZ-tesztjét?

Lilába borul a Lánchíd vasárnap este

Lilába borul a Lánchíd vasárnap este

„Egy normális demokráciában Tarlós Istvánnak jár az emelt végkielégítés”

„Egy normális demokráciában Tarlós Istvánnak jár az emelt végkielégítés”

Velence drámája: amikor minden rossz összejön

Velence drámája: amikor minden rossz összejön