Legalizálták a nyaralókat a horvátországi Vir-szigeten, sok a magyar

A legtöbb turista magyar volt a horvátországi Vir-szigeten tavaly, köszönhetően annak is, hogy az itt lévő ingatlanok 10 százaléka magyar tulajdonosok kezében van - erről Vir polgármestere beszélt a budapesti Utazás kiállításon.

  • MTI MTI
Legalizálták a nyaralókat a horvátországi Vir-szigeten, sok a magyar

Kristijan Kapovic, a település és a 22 négyzetkilométeres sziget bemutatásakor beszélt arról, hogy a szigeten lévő körülbelül 10 ezer ingatlanból ezernek magyar tulajdonosa van. A legtöbb külföldi ingatlanbirtokos szlovén, nagyjából kétezer épület van a tulajdonukban, számban utánuk következnek a magyarok. A korábban engedély nélkül épült apartmanok 2006-os tömeges bontása után mára legalizálták az ingatlanokat, és a település tavaly nagyszabású turisztikai fejlesztésekről is határozott.

Zdenko Micic, Vir idegenforgalmi szervezetének vezetője azt mondta: tavaly rekordot döntve - az előző évhez képest 13 százalékos növekedéssel - 910 ezer vendégéjszakát regisztráltak a szigeten. Az oda látogató körülbelül 10 ezer magyar turista összesen 110 ezer éjszakát töltött a Zárához (Zadar) közeli területen.

A turisztikai fejlesztések között említette, hogy a sziget 19. századi világítótornya az idei évtől ötcsillagos szálláshelyként működik, és a szigeten csaknem 400 magántulajdonú apartman kínál szállás lehetőséget. Tervezik egy négycsillagos hotel építését, valamint egy kemping és új kikötő kialakítását.

Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének vezetője hozzátette: Vir az egyetlen olyan horvátországi település, ahol a vendégforgalmi statisztikákban a magyarok állnak az első helyen, míg a teljes horvátországi turisztika szempontjából Magyarország a 9. legjelentősebb küldő ország. A sziget vezetőinek reményei szerint Viren az idén meghaladhatja az egymilliót a vendégéjszakák száma, és ezzel bekerülnek a 20 leglátogatottabb horvát település közé.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.