Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az eurózóna kihívásokkal teli évvel néz szembe az idén, ami refinanszírozásra váró nagy összegű állami és magánszektorbeli adósságot, szigorú hitelezési feltételeket, további költségvetési megszorításokat és elbocsátásokat tartogat a tagállamok számára. Az Európai Központi Banknak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia a kamatlábak csökkentésében és a periférikus országok államkötvényeinek vásárlásában. Az euróövezet előtt álló nehézségek Magyarországra is kihatással vannak, azonban jövőre már hazánk gazdasága is növekedésnek indul.
Az Ernst & Young jelenlegi Eurózóna Előrejelzése enyhén csökkenő recessziót vetít előre az idei évre. Az eurózóna 17 tagállamából kilenc gazdasági visszaeséssel számolhat, az euróövezet egészében azonban a GDP mintegy 0,5 százalékkal csökken. Ugyanakkor 2013-ra az euróövezetben egy százalék lehet az átlagos GDP növekedés, ami 2015-ben és 2016-ban már két százalékra gyorsul.
Az eurózóna idei növekedését a szigorú hitelezési feltételek mellett a GDP egy százalékára rúgó költségvetési konszolidáció fékezi. A likviditásjavító intézkedések (LTRO) fellendítették ugyan a pénzügyi piacokat és hozzájárultak a bankhitelkrízis kiújulási kockázatának enyhítéséhez, a legújabb adatok tanúsága szerint azonban a bankrendszerbe pumpált pótlólagos likviditás nagy része nem jutott el szerteágazóan a gazdaságba.
A szigorúbb pénzügyi feltételek, az alacsony kapacitáskihasználás és a gyenge euróövezeti belső kereslet miatt a vállalatok valószínűleg visszavesznek beruházásaikból. A legnagyobb gazdaságok közül csupán Németországban várható jelentősen növekvő beruházási kedv, de az is csupán az év második felében.
Amennyiben az olaj ára nem emelkedik tovább az euróövezeti infláció az idén mérséklődik, de a fogyasztói kiadások ennek ellenére is előreláthatólag átlagosan 0,7 százalékkal csökkennek még akkor is, ha a német fogyasztói kiadások előreláthatólag egy százalékkal növekednek, a francia háztarások kiadásai pedig nem változnak.
A beruházási kilátások és a fogyasztói kiadások arra engednek következtetni, hogy a munkahelyteremtés üteme az eurózóna legtöbb gazdaságában csökken. Németországot leszámítva 2012-ben a munkanélküliségi ráta emelkedésével lehet számolni az euróövezetben. A munkanélküliek száma az idei év végére akár a 18,2 millió főt is elérheti. Számos európai vállalat viszonylag erős mérlegének köszönhetően azonban a negatív trend gyors fordulatot vehet amint helyreáll az euróövezeti befektetői bizalom.
Az Európai Központi Banknak az idén is meghatározó szerepe lesz az euróövezeti országok finanszírozásában. A gazdasági környezet romlása esetén az Ernst & Young előrejelzése szerint az EKB az alapkamat 0,5 százalékra csökkentésével és szuverén kötvények vásárlásának fokozásával segítene finanszírozhatóvá tenni a perifériális országok szuverén adósságát. A beavatkozás hiánya viszont a gyengébb országok bedőlésének kockázatát hordozza, ami pedig az eurózóna jövőjét veszélyezteti.
Az Ernst & Young elemzői szerint az eurózóna politikai döntéshozói képesek megküzdeni a rájuk váró kihívásokkal és elkerülik az euró hosszan tartó strukturális válságát. A bankok helyzetére és egyes országok pénzügyi stabilitásának hiányára való tekintettel azonban korábbi visszaesésekhez képest jóval lassabb javulásra lehet csak számítani.
A válság súlyos volta azonban felgyorsíthatja a más helyzetben csak nagy nehézségek árán megvalósítható euróövezeti reformok keresztülvitelét. Azokét a már régóta esedékes valódi szerkezeti változtatásokét, amelyek elősegíthetik a közép- és hosszú távú növekedést, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió fel tudja venni a versenyt a fejlődő piacokkal.
A magyarországi kilátásokat az Ernst & Young összességében még meglehetősen borúsan ítéli meg a különösen bonyolult külső környezetre és a gyenge hazai keresletre való tekintettel. A tervezett költségvetési deficit teljesítéséhez várhatóan szükséges további kormányzati intézkedések, valamint a lakossági és a kormányzati adósság további csökkentésének szükségessége a belső fogyasztás további csökkenését vetíti előre.
A Magyarországra ható külső és belső tényezőkből az idei gazdasági teljesítmény fél százalék körüli csökkenésére következtetnek. Az első félévi csökkenést a második félévben szerény növekedés váltja fel a globális feltételek javulásának köszönhetően - vélik. A továbbra is fennálló kockázatok ellenére a magyar gazdaság jelenleg már kiegyensúlyozottabb helyzetben van mint korábban volt és több jelentős gépjárműipari beruházás is megkezdi működését az idén - szögezi le az elemzést.
Az Ernst & Young elemzésében 2013-tól már növekvő gazdasági teljesítményt vár, amelyet azonban valamelyest visszafoghat, ha az Európai Unió valóban csökkenti, vagy befagyasztja a következő évben Magyarországnak járó egyes uniós fejlesztési forrásokat. A magyar GDP kedvező esetben 2013-ban mintegy 1,3 százalékkal növekedhet, majd 2014-re akár 2,5 százalékra, illetve 2015-ben pedig 3,5%-ra is felgyorsulhat - írja az Ernst & Young tanácsadó vállalat Tavaszi Eurózóna Előrejelzése (EEF).
