Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magyar kormány térfelén pattog labda a hiteltárgyalások megkezdésének ügyében, addig a kabinet ennek ellenkezőjét állítja - közölte a Világgazdaság.
A magyar kormány „igenis ismeri” az IMF azon feltételeit, amelyek a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükségesek – mondta a Világgazdaság kérdésére Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap állandó magyarországi képviselője az Andrássy Egyetem és a Német Nagykövetség által rendezett budapesti háttérbeszélgetésen. Később hozzátette: „a labda most a kormány térfelén pattog”.
Orbán Viktor korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című fórumán úgy fogalmazott, hogy az IMF/EU-tárgyalások elhúzódásáért nem Magyarországot, hanem a másik felet terheli a felelősség. Jelezte, Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte. "Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek" – tette hozzá.
Bár Irina Ivascsenko a Világgazdaságnak kedden részletes információkat nem kívánt mondani, szavaiból kitűnt, hogy az IMF részben gazdasági, részben – áttételesen – politikai feltételekhez köti az egyeztetések megkezdését. Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormánynak előbb el kell fogadtatnia a parlamenttel az Európai Bizottság által megkívánt, nagyrészt politikai jellegű jogszabályváltozásokat – a jegybanki függetlenség, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége terén.
Ami a gazdasági feltételeket illeti, Ivascsenko megerősítette korábbi közlését: „erős elkötelezettséget” szeretnének látni a magyar kormány felől arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából a vitatott területeken hajlandók a változtatásra.
Ezt azzal indokolta, hogy „a magyar államadósság továbbra is magas, ennek fenntarthatósága pedig nagyon törékeny”, majd figyelmeztetett: az államháztartásnak az előttünk álló két évben nagyon magas refinanszírozási szükséglete van, és korántsem mindegy, hogy milyen kamatok mellett lesz képes pénzt felvenni az ország a tőkepiacokon. Mivel a nemzetközi befektetők egyértelműen megállapodáspártiak, a hozamok akkor fognak csökkenni, ha Magyarország mielőbbi megegyezik az IMF-fel.
Ivascsenko kedden a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy a kormánynak „javítani kell a költségvetési kiigazítási csomag összetételén, amelynek növekedésösztönzőnek kell lennie, azt nagyon okosan kell összeállítani”. Ezen a téren a valutaalap tehát tanulna a korábbi hibáiból: a múltban ugyanis számos nemzetközi példa volt arra, hogy az általa diktált megszorító csomagok megfojtották a gazdasági bővülést.
Az IMF képviselője elismerte, hogy a kormány a munkaerőpiacon jó lépéseket tett az aktivitás fokozására, az adórendszerben viszont változtatásokat tart szükségesnek: szerinte azt átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá kell tenni, vissza kell állítani az egyensúlyi állapotot, a különadókat pedig ki kell vezetni. Egyúttal kritizálta a minimálbér jelentős megemelését, mivel ez csökkenti az ország versenyképességét.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Bemutatjuk Lastovót, ahol nem csak a föld felett, hanem alatta is lehet túrázni.
Lapunk korábbi moszkvai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Az építési és közlekedési miniszter szerint abban mindenki egyetért, hogy változásra van szükség.