szerző:
D. Kovács Ildikó

Sorra rendezik a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló konferenciákat, melyek igézetében egyre több vállalkozás gondolhatja azt, hogy Kína az ígéret földje lehet a magyar cégek számára. Egyelőre csak egyedi próbálkozások vannak, a nyugati országok több évtizedes előnnyel indulnak a versenyben.

Betonkockagyártó gép és női válltáska, hidraulikus fúróberendezés és virágkaspó, vákuumcsöves napkollektor és „exkluzív ágynemű”: igen változatos árukínálatból válogathattak azok a magyar üzletemberek, akik a múlt héten kilátogattak a Budapest China Martban megrendezett Linyi Kiállítás és Vásárra. Harmadik alkalommal érkeztek cégek a kelet-kínai Linyi városából, hogy piacot és kereskedelmi partnereket találjanak Magyarországon (lásd: A kínaiak már a kertben vannak c. keretes írásunkat).

Magyarországnyi Kis Tigris

A kiállításon szereplő Linyi városa a 100 milliós Shandong tartományának része, mely Kína keleti partvidékén helyezkedik el, a városnak mintegy 10 millió lakosa van. A régióban aranyat, titánt és ezüstöt bányásznak, de már megtelepedett a high-tech és gyógyszeripar is. A város az utóbbi húsz évben kezdett el fejlődni, a vezetés pedig nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Linyiből kereskedelmi központot csinálnak – mondta el a vásárhoz kapcsolodó Sikersztori: Kína! című konferencián Takács Zsolt, a CECZ Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham Hungary) elnökségi tagja.

A város most a nemzetközi kereskedelmi város címre vár - ha ezt megkapják, a kínai állam két év alatt annyi pénzt pumpál ide, amiből a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok is bőséggel profitálhatnának. Linyi gazdaságának alappillére a nagykereskedelem, mely évi 5 milliárd dollárral a 3. legnagyobb forgalmat bonyolítja le. Több mint 2000 vállalkozás több mint 3000 féle terméket állít elő a cementtől, a motorkerékpárokon át az élelmiszerig. A város közelében három kikötő van, és több légitársaság is indít járatokat Linyibe, illetve a vasúti közlekedés is fejlett. Az optikai telekommunikációs hálózatok nem csak a belső területeket szövik át, hanem kiterjednek a külső kerületekre is, derül ki a ChinaCham tájékoztatójából.

A kínaiak már a kertben vannak

A Budapest China Mart 2003 óta működik a XV. kerületben a híresebb Asia Center mellett. A 43 ezer négyzetméteres épület a legnagyobb kínai nagykereskedelmi központ Közép-Kelet-Európában. Egyrészt közvetlen gyártói képviseletet nyújtanak marketing szolgáltatásokkal, piackutatással és üzletfejlesztéssel, másrészt üzleti partnerközvetítéssel is foglalkoznak. E mellett szaktanácsadással is foglalkoznak a magyarországi üzlettelepítés és üzletfejlesztés területén, valamint a kereskedelmi kapcsolatok kialakításában (vámkezelés, engedélyek beszerzése, jogi, finanszírozási megoldások).

 

„A kertünkben ott van Kína” – mondta az idei Linyi Kiállítás megnyitóján László Tamás, XV. kerületi polgármestere, egyrészt a kertjében található bambuszra utalva, másrészt a jelentős kínai jelenlétre Újpalotán. Hozzátette: Magyarország hídfőállás és a kerület szeretné kivenni a részét a kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséből, ehhez pedig vannak szabad kapacitások.

Know-how nélkül nem megy

Kína túl nagy ahhoz, hogy a magyar cégek meghódítsák, erre a legnagyobbak – a Mol vagy az OTP – sem képesek – mondta a hvg.hu-nak Salát Gergely, az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője. Mivel a piac is nagy, ezért csak szűk réseken keresztül van esély bejutni. „Nem azt mondjuk, hogy Kínába akarunk menni, hanem csak egy tartományt vagy egy várost célzunk meg” – tette hozzá a sinológus. Jó know-how-val lehet sikert elérni, ahogy tette azt az Organica Zrt. magyar-kínai vegyesvállalat 2009-ben, amely a dél-kínai Sencsenben félmillió eurós beruházással épített szennyvíztisztítót.

Rengeteg testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolat van, ám a tapasztalatok szerint ezeknek túl sok kézzelfogható eredménye nincs. Az tény, hogy a Magyarországról Kínába irányuló export az utóbbi 10 évben megtízszereződött, de ezeket a multicégek bonyolítják: vagy egymással, vagy saját részegységeik között. Itt főleg gépipari és high-tech termékekről vagy technológiákról van szó, kisebb részben mezőgazdasági gépekről. Ha választhatnak, a kínaiak a helyit támogatják, kivéve, ha a külföldi szolgáltatásnak van hozzáadott értéke – írja a Figyelő múlt heti száma.

Kereskedelem Kínával: a józsefvárosi piacon túl is van élet
©

A közép-kelet-európai régióból sokáig Kína első számú kereskedelmi partnere Magyarország volt. De négy-öt évvel ezelőtt megelőzött minket Lengyelország, így a második helyre szorultunk – mondta Salát.

Egyszeri megoldások helyett komoly stratégiát

Kínával kapcsolatban nem gyors és azonnali megoldásokra, hanem hosszú távú stratégiára van szükség – mondta hvg.hu kérdésére Takács Zsolt, aki az első, Magyarországon letelepedő kínai állami vállalat, a Hisense Hungary Kft. ügyvezetője volt. Általánosságban nem jellemző a Magyarországról Kínába irányuló export, fejtegette a szakértő, ami van, az leginkább valamilyen technológia exportja, például szennyvíztisztítás, ivóvízelőkészítés, vagy a hőerőművek vízhűtő tornyainak építése.

Van olyan cég is, sorolja a példákat Takács, amely a napelemek előállítására szolgáló gépeket gyárt és szállít Kínába. 10-14 cég a borkereskedelemben is érdekelt – komoly képviseletük és bemutatótermeik vannak az ázsiai országban, de a szakértő szerint nincs elegendő kapacitásuk, hogy folyamatosan nagy mennyiségben ugyanazt a minőséget tudják garantálni. „Van egy pár zsákutca, amibe a vállalkozók belefutottak” – tette hozzá.

Ha valaki Kínában szeretne befektetni, érdemes megfontolnia, melyik területet választja. A keleti parton az élőmunka költsége egyre drágább, a nyugati cégek már 20-30 éve jelen vannak, nagy a helyzeti előnyük. Takács szerint nem Sanghajba vagy Pekingbe kell betörni, hanem az eggyel kisebb városokba. 2000-ben a kínai kormány meghirdette, hogy a belső-kínai területeket is felfejleszti, és azóta rengeteg pénz áramlott a Go West!-projekt keretében nyugatra. Belső-Kínában is van potenciál, mondja Takács, főleg, ha valaki technológiát akar értékesíteni vagy valamilyen árut akar behozni Magyarországra. De ott is 5-6 éves hátránnyal kell számolni, és azt is figyelembe kell venni, hogy ha valaki nem termelni, hanem eladni szeretne, hogy a keleti parton a fogyasztás többszöröse a belső-kínai vidéknek.

Feltörekvő Belső-Kína

1300 milliárd jüant (kb. 47 ezer milliárd forint) költött Belső-Kínára a kínai kormány 2000 és 2007 között, több mint 90 projekt keretében – írja a Figyelő (Vadiúj Vadnyugat, 2012. április 19). A nyugati, belső régiót hat tartomány alkotja: Kanszu, Csinghaj, Kujcsou, Senhszi, Szecsuan és Jünnan. A legnagyobb város Csungking (30 millió lakos), hozzá tartozik három autonóm terület: Tibet, Ninghszia és Hszincsiang. További fontos települések Csengtu 14 millió és Lancsou 3,6 millió lakossal. A helyi kormányzatok állami támogatást és kedvező kondíciókat kínálnak a befektetőknek, eredménnyel. Csungkingban évente 50 millió laptopot gyártó kapacitás jött létre több nagy világcég (HP, Acer, Asus) letelepedésével – mindössze három év alatt. A kapacitás várhatóan két éven belül 100 millióra bővül. A Ford most építi legnagyobb gyárát, 2013-ban pedig elkészül az első csengtui Volvo is.

Jó szándék maradt a 12 nyilatkozat

Tudomásul kell venni, hogy Kínában egypártrendszer működik, a külföldi beruházásokhoz állami döntések szükségesek. Takács úgy véli: sokkal fontosabb a lobbinál, hogy miben tud megállapodni a magyar kormány a kínai kormánnyal. Úgy tapasztalja, hogy a 2010-es pekingi olimpia és a sanghaji világkiállítás óta nem kezelik a helyükön ezeket a kapcsolatokat. Jóllehet, a kormány több megállapodást is kötött a kínaiakkal.

2010 augusztusában Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének alelnökeként együttműködést írt alá a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács elnökével, Orbán Viktor jelenlétében. 2011 nyarán pedig a Kínai-Magyar Üzleti Tanács megalapításáról állapodtak meg, amikor is magas szintű delegáció érkezett Budapestre Ven Csia-pao kínai miniszterelnök vezetésével. Egy tucat nyilatkozatot írtak alá többek között a légi és folyami közlekedés fejlesztéséről, a két ország között befektetés-ösztönzésről, a vasúti fejlesztésről, közép-kelet-európai logisztikai és kereskedelmi platform kialakításáről, illetve a BorsodChem és a Bank of China közötti együttműködésről. Arról, hogy ezek az ügyek mennyire haladtak előre, legfeljebb negatív hírek látnak napvilágot.

Sanghaji felhőkarcolók - a határ a csillagos ég

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos tavaly sokáig a kínai Hainan Airlines-szal folytatott tárgyalásokat a Malév eladásáról. De végül ez a tárgyalássorozat ugyanúgy kudarcba fulladt, mint a kínaiak tárgyalásai a Budapest Airport tulajdonosaival a reptér megvásárlásáról. És egyelőre az sem vezetett eredményre, hogy a kínaiak állampapírvásárlással vegyenek részt az állam finanszírozásában, mint ahogy abban a kormány reménykedett.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
David Attenborough: A következő pár év a következő pár ezer évet is meghatározhatja

David Attenborough: A következő pár év a következő pár ezer évet is meghatározhatja

Ilyen időjárás-jelentést látott már? A magyar tévékben is igazán bevezethetnék

Ilyen időjárás-jelentést látott már? A magyar tévékben is igazán bevezethetnék

Busz és tartálykocsi ütközött Pakisztánban, legkevesebb 27 ember meghalt

Busz és tartálykocsi ütközött Pakisztánban, legkevesebb 27 ember meghalt

Simó György: Andy Vajna nem volt kikerülhető ember, a halála sem az

Simó György: Andy Vajna nem volt kikerülhető ember, a halála sem az

Videó: hatalmas füsttel lett „öngyilkos” egy Mazda motorja a Soroksári úton

Videó: hatalmas füsttel lett „öngyilkos” egy Mazda motorja a Soroksári úton

Összehangolják az Echo Tv és a Hír Tv hírgyártását

Összehangolják az Echo Tv és a Hír Tv hírgyártását