Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Thilo Sarrazin Németországban nem akárki: a 67 éves közgazdász egy évtizedig volt Berlin pénzügyi szenátora és 2010-ig a német központi bank igazgatóságának tagja. Onnan azért kellett távoznia, mert könyvet írt Németország demográfiai problémáiról, melynek kapcsán azt állította, hogy a német lakosság mindinkább "elbutul", méghozzá főleg azért, mert kevés "német gyerek" születik, a muszlim bevándorlóknak viszont átlagon felüli a gyerekszámuk. Sarrazint sokan rasszizmussal vádolták, a könyv viszont bestseller lett - több mint 1,5 millió példány kelt el a Németország megszünteti önmagát című műből.
Kedden egy új könyvét mutatta be Sarrazin, ami Németországban azonnal hatalmas vitát váltott ki. A könyv címe és fő tézise: Európának nincs szüksége az euróra. Sarrazin ebben szembefordul azzal az elterjedt meggyőződéssel, hogy Németország gazdasági fejlődésére különösen pozitív hatással lett volna az euró. Sarrazin szerint a közös pénznem bevezetése óta valójában csökkent az eurózónába irányuló német export aránya, és szerinte sem a gazdaságilag erős, sem a gazdaságilag gyenge országok nem profitálnak igazán az euróból.
Sarrazin, aki egyébként a szociáldemokrata párt tagja, itt nem áll meg: Berlin egykori szenátora szerint ugyanis az euró iránti német elkötelezettség részben Németország rossz lelkiismeretből fakad: a közgazdász szerint létezik egy elterjedt reflex, miszerint a németek csak akkor vezekeltek eleget a II. világháborúért és a holokausztért, "ha az összes érdekünket európai kezekbe fektettük". Szerinte ezért is támogatja a német baloldal közös európai kölcsönök, az úgynevezett "eurobondok" kibocsátását (amit egyébként a Merkel-kormány elutasított).
Új könyv, új botrány: Thilo Sarrazin
AP / dapd / Maja Hitij
Európa fut zátonyra, ha az euró zátonyra fut - vagy mégsem?
Egy interjúban a Berliner Morgenpost című napilapban Sarrazin kifejtette, hogy az 1945 utáni európai integrációt nagyszerű teljesítménynek tartja. Helyes volt szerinte az is, hogy a német Európa-politika "reflektált a második világháború és az európai zsidók tömeges meggyilkolása miatt viselt felelősségre". Ennek ellenére "kérdéses, hogy ezzel megindokolható-e a végsőkig tartó kitartás az euró mellett". Sarrazin szerint nem kizárható, hogy a kényszerek, amiket egy közös pénznem magával hoz, "inkább veszélyeztetik az európai békét, biztonságot és jólétet, sem mint az európai integrációt mozdítanák elő". Sarrazin szerint ezért az sem igaz, amit Angela Merkel kancellár 2011 októberében mondott: "Ha az euró zátonyra fut, akkor Európa is zátonyra fut." Mindaz, ami Európa lényege (béke, szabadság, munka mindenkinek, aki dolgozni akar, növekedés és jólét), Sarrazin véleménye szerint nem az eurótól függ.
Thomas Mayer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza, aki egy vasárnap megjelent tanulmányban Görögországban az euró mellett egy párhuzamos pénznem bevezetését javasolta, a német híradóban azt mondta, hogy nagy részben egyetért Thilo Sarrazin téziseivel. Szerinte sem profitált Németország igazán az euró bevezetéséből, és ő sem támogatja a közös európai állampapírok bevezetését. A holokauszttal való érvelést Mayer viszont "színtiszta polémiának" nevezte.
