Átlépni a nyugdíjasok közé nem is olyan egyszerű - Adózóna-ajánló

Elkerülni egy csapdahelyzetet

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság egyik alapfeltétele, hogy a munkavállaló nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően számára a nyugdíjellátást megállapítják. Hogy milyen a megfelelő dokumentum? – erről beszélt Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője. Ez akár lehet a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás, amely bizonyítja, hogy a jogviszony az adott napon meg fog szűnni. De mielőtt megszüntetné valaki a joviszonyát, érdemes meggyőződnie arról, hogy a nyugdíjjogosultság ténylegesen fennáll-e.

Nem az áfacsalás sok, hanem a NAV gyakorlata rossz

Magyarországon az európai átlagnál is több áfát csalnak el – adta hírül a múlt héten az adóhatóság (NAV) az áfa adónemben megállapított adóhiány alapján. A következtetés az Adózóna okleveles adószakértője szerint elhamarkodott és félrevezető. A NAV, állítja Angyal József, újabb és újabb ötletekkel áll elő, hogy miért nem lehet az előzetesen felszámított áfát levonni. Szóbeli nyilatkozatok alapján kétségbe von releváns okirati bizonyítékokat, figyelmen kívül hagy a témában kiadott PM-irányelvet. Pedig a hatályos áfatörvény egyértelmű feltételt szab: az adólevonási jog tárgyi feltétele, hogy az adózó rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ez azt jelenti, hogy csak abban az esetben korlátozható az áfalevonási jog, ha a számla fiktív ügyletet takar.

Adómentesség főállású vállalkozóknak a tb-közterheknél

Január 1-jétől az úgynevezett főállású vállalkozók az előző évhez képest nagyobb mértékben kötelesek hozzájárulni a tb-közterhekhez. Ez igaz mind az egyéni járulékfizetésre, mind pedig a társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóra. Emellett megszűnt az úgynevezett göngyölítéses módszer lehetősége is, vagyis a minimum-fizetési kötelezettségeket 2012-ben már nem éves, hanem havi szinten kell teljesíteni – mondta Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője. A jogalkotó ugyan gondolt azokra is, akik valamilyen okból nem tudják e kötelezettségüket leróni, hiszen a törvény jó néhány lehetőséget biztosít az adómentességre.

Áfakulcsokat halmozni sem egyszerű az EU-ban

Magyarország nem kért engedélyt, hogy eltérjen az EU-s jogszabályoktól, így eleve fel sem merülhetett, hogy az általános áfamértéknél alacsonyabb, illetve magasabb áfakulcsot(okat) határozhasson meg. Az Európai Unió jogszabálya értelmében Magyarország az általános áfakulcs mellett legfeljebb két kedvezményes kulcsot alkalmazhat (2006/112/EK tanácsi irányelv 98. cikk (1) bek.). Csobánczy Péter, az Adózóna áfaszakértője szerint a magyar áfamérték- és besorolási rend átalakításának előfeltétele az uniós jogi keretek megváltoztatása. Ehhez pedig először az Európai Bizottság ilyen irányú javaslata, illetve a tagállamok konszenzusos egyetértése szükséges. Más kérdés, hogy az áfa általános kulcsának idei 2 százalékpontos (8 százalékos mértékű) emelésével oda jutottunk, hogy hazánk a környező országok közül a jövedelemelköltés adóterhelését illetően már ma is kiemelkedik. Emellett az általános áfakulcs szintje is a legmagasabbak, hatóköre a legszélesebbek közé tartozik.

A részleteket az Adózónán találja. A vonatkozó cikkek elolvasásához kattintson az aláhúzott részekre!