A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott. 

Magyar újságíróknak beszámolt arról: mindkét megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós - felzárkóztatási - támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni.

Ez számítások szerint azzal járna, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatási összeghez jutna. Az említett 19 milliárdos keretcsökkenés részeként Magyarország önmagában 7,5 milliárdtól esne el. 

"Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének" - javasolta a köztársasági elnök a két uniós vezetőnek. Hozzátette, mind Barroso, mind Van Rompuy kedvezően reagált a magyar felvetésre. Barroso - mondta - úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben.

Az elnök az EU-vezetőknek egyebek közt azzal érvelt: a kohéziós politika fenntartása nem csupán a támogatott országoknak lenne kedvező, hanem magának az uniónak, valamint azoknak az országoknak is, amelyek a forrásokat adják a kohéziós kerethez. Egy kimutatás szerint ugyanis a "donor" országok 61 százalékban profitálnak - a piac-, illetve a beruházásbővülés folytán - a Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott kohéziós pénzekből.

Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország erősíteni kívánja a "kohézió barátainak" tömörülését. Ezt célozta a bolgár államfővel Rio de Janeiróban folytatott megbeszélése, valamint erről szól majd részben néhány nap múlva esedékes varsói látogatása is.

A két uniós vezetővel való találkozóján Áder János javaslatot tett arra is, hogy dolgozzanak ki európai eszközrendszert a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére. Ezt azért tartja fontosnak, mert a válság sújtotta országokban különösen súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak olyan jellegű katasztrófák, mint amilyen például Magyarországon a kolontári iszapömlés, illetve korábban a tiszai ciánszennyezés volt.

Áder János európai katasztrófabiztosítási díjszabási rendszer létrehozását indítványozta. Beszámolt arról, hogy az unió megvalósíthatósági tanulmányt kíván készíteni, amelyben felmérik egy ilyen díjszabási rendszer létrehozásának lehetőségét.