Rendbetették a Kakat főcsatornát, javulhat a belvízelvezetés

Félmilliárd forintból hozták rendbe a Kakat főcsatornát a Nagykunságban, ahol 35 ezer ember életkörülményei javulhatnak ezzel a vidékfejlesztési miniszter szerint. Fazekas Sándor a hétfői átadási ünnepségen Kenderesen azt mondta: a csatorna egyszerre javítja a belvízelvezetést, illetve biztosítja aszályos időben az öntözést, ezért is volt fontos a rekonstrukció.

  • MTI MTI
Rendbetették a Kakat főcsatornát, javulhat a belvízelvezetés

Az Új Széchenyi Terven belül a vízügyi beruházásokra, az ár- és belvízvédelemre, az öntözést segítő elképzelésekre az elmúlt években több tízmilliárd forintot költöttek. A Darányi Ignác Terv 4-5 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé öntözőművek, szivattyúk vásárlására, illetve kertészeti támogatásokra – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor emlékeztetett, hogy elkészült a Nemzeti Aszálystratégia is, amely a vízgazdálkodás feltételrendszerével foglalkozik. A minisztérium célja, hogy a mezőgazdasági termelést ily módon is biztonságossá tegye, ezt példázza a Kakat belvízvédelmi főműveinek rekonstrukciója is – tette hozzá.

A fejlesztés célja a Kakat kettős működésű belvízfőcsatornán az alapfunkciót képező belvízkár-elhárítás, valamint a mezőgazdasági öntözővíz-szolgáltatás üzemeltetési feltételeinek javítása volt. A projekttel megteremtették az érintett települések és a külterületek biztonságos belvízelvezetéséhez nélkülözhetetlen fejlesztéseket úgy, hogy az üzemeltetési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek.

A költségek 499,4 millió forintot tettek ki, ezt az összeget az Európai Unió és a magyar állam biztosította 85-15 százalék arányban.

A Kakat belvízfőcsatorna Ecsegfalva, Kisújszállás, Kenderes és Kunhegyes települések közigazgatási területén vezet át. Közvetlenül a települések belterületét nem érinti, de befogadója a települések bel- és külterületi csapadékvizének.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.