A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Akár még jól is elsülhetne a kormány azon terve, mely a mindenkori minimálbérnek megfelelő lakhatási támogatást biztosítana másfél évig azon álláskeresőknek, akik vállalják, hogy állandó lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre vállalnak munkát. A tervezet irányvonala jó, de inkább a gyermektelen fiatalokat preferálja, és a kisvállalkozások helyett a nagyobb cégek használhatják ki a lehetőséget.
Kedden jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, ami arra enged következtetni, hogy az állam komolyabb mértékben beszállna a nagyobb távolságról munkába járók költségeinek finanszírozásába. A tervezet szerint a kormány maximum a mindenkori minimálbér összegéig - jelenleg 93 ezer forintig - biztosítana lakhatási támogatást azon álláskeresőknek, akik állandó lakhelyüktől legalább 100 kilométerre vállalnának munkát. A lehetőséget azok használhatnák ki, akiket már legalább 3 hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, utolsó munkahelyük nem a munkavégzés helye szerinti adott településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesítettek. Emellett még az is kell, hogy a leendő havi nettó jövedelmük ne haladja meg a minimálbér 200 százalékát.
Ezzel a lépéssel, ha csak 10 ezer emberrel és a másfél éves időtartammal számolunk, akkor több mint 11 milliárd forintos költségvetési kiadás jönne össze. Ennek egy része ugyanakkor a nemzetgazdaságban és a költségvetésben csapódna le, elköltött albérleti díjak és adók, járulékok formájában. A kormány tervezete segíthet a hazai munkaerőpiac rendkívül rossz helyzetén, megmozgathatja annak a több mint 470 ezer munkanélkülinek egy részét, akik jogosultak lennének a támogatásra (50 ezren álláskeresési járulékot kapnak, ők nem számítanak bele ebbe a körbe, mivel három hónapnál kevesebb ideje munkanélküliek). A foglalkoztatáspolitikai eszköz minden bizonnyal a kisvállalkozásokat és a hosszabb ideje munka nélkül lévőket preferálná, de korántsem biztos, hogy a valóságban is őket érné el.
Vissza lehetne hozni a munkásszállásokat
"Ez mindenképpen a foglalkoztatást elősegítő elképzelés" – fejtette ki Artner Annamária, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, munkaerő-piaci szakértő. Szerinte ugyanakkor komoly nehézségeket okozhat majd az ügyintézés, mivel az érintett munkavállalónak érvényes munkaszerződéssel kell igazolnia a támogatás létrejöttét. Vagyis azért el kell mennie a legalább 100 km-re található munkahelyre, hazamenni, és beadni a támogatási kérelmet – fejtette ki Artner. Fontos kérdés, hogy a hosszabb ideje munka nélkül lévők el tudnak-e igazodni ebben a rendszerben, és hogy a leendő munkáltató érdekelt lesz-e abban, hogy ennek a lebonyolításához segítséget nyújtson.
Alapvetően ugyanakkor az lenne a legjobb, ha az állam nem privát albérleteket finanszírozna, hanem valamilyen szinten visszatérnének a munkásszállások rendszeréhez, persze kulturált formában – emelte ki Artner. Az állam üzemeltethetné ezeket az ingatlanokat, így a lakbér – ami nem piaci, hanem tartósan kedvezményes lenne – a költségvetésbe folyna be, és nem magánemberekhez.
A lakástulajdon nagy aránya akadályozhatja a mobilitást
Pár éve felmérést csináltunk, ahol olyan eredmények születtek, hogy a napi ingázás eléri a 70-es, 80-as évekbeli szintet, a hosszabb távra történő ingázás viszont jelentősen alacsonyabb, heti rendszerességgel a válság előtti 2008-as évben körülbelül 200 ezren ingáztak – mondta a hvg.hu-nak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Szerinte ugyanakkor mégis van létjogosultsága a tervnek, szükség van az ilyen irányú ösztönzőkre. A mostani tervezet elsősorban olyan vállalkozásoknak, cégeknek segíthet, akik amúgy is ingázó munkaerőt foglalkoztatnak. Ez bizonyos konkrét helyzetekben segíthet, ám nem gondolom, hogy tömegeket mozgathatna meg – fejtette ki Adler. Azon kisvállalkozásoknak, amelyek munkaerőhiánnyal küszködnek és nem tudják felvállalni az utazás és szállásköltséget, talán támogatást nyújthat a terv.
A munkahely-változtatással járó költözést kevesen vállalják |
A magyarok már tapasztalt ingázóknak számítanak, mind a napi, mind a távolsági bejáró ingázás területén. Az átalakuló gazdasági szerkezet – átállás az agráriumról az iparra – volt a húzóerő és sokan azzal a vággyal ingáztak, hogy egyszer majd végleg a fővárosba költöznek. 1960 és 1980 között jelentősen megnőtt a napi ingázók száma, míg több mint 50 éve minden hetedik, addig bő 30 éve már minden negyedik aktív kereső ingázott naponta (ekkor több mint 5 millió volt az aktív keresők száma). 1980 óta azonban mind az aktív keresők, mind az ingázók száma csökkent, ami 1990 után még drasztikusabbá vált a munkahelyek számának beszűkülése következtében. A csökkenés ellenére a naponta ingázók aktív keresőkön belüli aránya 1980 és 1990 között valamelyest emelkedett. A 90-es évek első felében nagyjából stagnált a mutató, a munkavállalók 25 százaléka ingázott naponta munkahelyére. A rendszerváltás után meginduló erős szuburbanizáció (és a falusi tartós munkanélküliség kényszerítő ereje) ugyanakkor ismét felpörgette a jelenséget. Az 1990-es évekre már általánosan megfigyelhető volt egy szélesebb értelemben vett szuburbanizációs folyamat, az agglomeráció bizonyos települései pedig egyértelműen a jobb anyagi helyzetű rétegek lakóhelyévé kezdtek válni. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok egy jelentős része hajlandó naponta ingázni munkahelyére, sokan hosszú távra is bejárnak, ám a munkahely-változtatással történő költözést már nagyon kevesen vállalják, bár a mutatók az utóbbi években kicsit javultak. Az ugyanakkor kijelenthető, hogy az ingázás költségei gátolják a munkaerő-piaci mobilitást, így a kormány elképzelési ezen költségek támogatására, vagy új munkahelyek teremtésére mindenképpen előremutatóak, még ha nem is tökéletesek. |
A GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint ha van kellő vonzerő, akkor a távolsági mobilizáció amúgy is működik. A hazai lakástulajdon szerkezete ugyanakkor nem kedvez ennek. Itthon alig bérelnek ingatlanokat az emberek, és ha el is akarják adni a házukat, akkor például egy borsodi ingatlan áráért aligha lehet megvenni egy Komárom-Esztergom megyei ugyanolyan komfortfokozatú ingatlant. Emellett pedig még a jelenlegi álláskínálat is szűkös, így erősen kétséges, hogy mennyire működhet a gyakorlatban a rendszer. "De ha a versenyszférában kapnak munkát ezek a munkavállalók, akkor a kezdeményezés mindenképp pozitív lenne" – mondta Adler.
Egyáltalán, milyen munkahelyekre mennének a munkavállalók?
A legfőbb probléma azonban az, ha nincsenek munkahelyek, akkor nem lehet mire programot építeni. A termelési bázis fejlesztése hozhat áttörést – mondta Artner, aki elsősorban a helyi termelési, közösségi formák létrehozását támogatná, és nem a távoli munkavégzést. Erre több helyen már pozitív példa is van. "Ez történelmileg is perspektivikusabb lenne" – hangsúlyozta. Hozzátéve, hogy egy középkorú családapa hatszor átgondolja, hogy 100 km-rel arrébb vállaljon állást, távol a gyerekeitől.
A másik fontos kérdés, hogy mi lesz a 18 hónap letelte után? A rendelet elvileg azt célozza, hogy ennyi idő után már a saját lábára tud állni a munkavállaló, de ez a jelenlegi gazdasági helyzetben erősen kétséges. Itt számításba kell vennünk azt is, hogy gyermek nélkül nettó 60 ezer forintot tud "kinyerni" a bruttó 93 ezer forintos minimálbérből az érintett, és ez az összeg még két-három gyerekkel is csak 75 ezer forintig emelkedik. "Vagyis a rendszer leginkább a pályakezdő, gyermektelen fiatalokat preferálja" – mondta Artner.
Emellett az is elképzelhető, hogy a rendszer mellélő, és a kis- és középvállalkozások helyett a nagy cégeket részesíti előnyben. A kisvállalkozások ugyanis sok esetben még a 93 ezres minimálbért is alig tudják kigazdálkodni, így náluk aligha jön szóba, hogy távolabbról hoznak munkavállalókat - emelte ki az MTA közgazdásza.
A multik esetében viszont az szabhat határt a foglalkoztatás ilyen irányú bővítésének, tette hozzá Artner, hogy ezek a cégek általában speciális szaktudású, lehetőleg gyakorlott szakmunkásokat keresnek, nem pedig szakképzetleneket, akik az igazán komoly gondot jelentik. Vagy egy-két nyelvet beszélő szellemi dolgozókat, akik szintén többéves tapasztalattal rendelkeznek – ebbe a pályakezdők értelemszerűen nem férnek bele.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.