Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hamar megfizettetik a tanulópénzt hézagos informatikai ismeretekkel bíró tulajdonosaikkal az okostelefonok – derül ki a „szipolynetről”, vagyis a kéretlenül adatforgalmat generáló mobilinternet-szolgáltatásokról szóló blogokból. Az okostelefonok és a mobilinternet terjedésével a múlt évben egyre gyakoribbak voltak a panaszok a több tíz-, olykor több százezer forintos havi számlák miatt. Az összegek jellemzően úgy halmozódtak fel, hogy a fogyasztónak nem is volt internet-előfizetése, telefonkészüléke mégis kezdeményezett vagy fogadott adatforgalmat, és a szolgáltató automatikusan aktiválta a hozzáférést.
Ezek azok az esetek, amikor a készülék valamilyen szoftvert, korábban megvásárolt alkalmazást frissít, esetleg ingyenes wifiről kószál át fizetős szolgáltatásra; például a Google navigációját használja, amely folyamatosan lekéri a térképszelvényeket az interneten keresztül. Ezt a készülék tulajdonosa nem érzékeli. Különösen bosszantó, ha mindez külföldön, netán itthon, de határközeli területen történik, hiszen így roamingdíjat is felszámolnak a kéretlen netezésért. Ráadásul a mobilcégek ilyenkor meglehetősen borsos árú tarifacsomagokat eresztenek a fogyasztóra.
Okostelefon. Megáll az ész
AP / Sang Tan
A T-Mobile NetStartja egymegás fájl letöltéséért – vagyis például néhány e-mail lekéréséért – rögvest kiszámláz 1300 forintot, egyetlen weboldal böngészése pedig 2-3 ezer forintba is belekerülhet. Ennél csak némileg olcsóbb a Telenor, a Mobil Online Start csomag ezer kilobyte-ig 299 forint naponta, e fölött 4,9 forint 100 kilobyte-onként. A Vodafone állítása szerint náluk a MobilWeb Napijegy 10 megabyte-ért csak napi 200 forintot számláz, a Netinfo honlapon pedig ellenőrizni is lehet az adatforgalmat.
Érzékelte a gondokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is, amely tavaly októberben új rendeletet alkotott az előfizetői szerződések feltételeiről. November 1-je óta a szolgáltató nem számlázhatja ki a díjat, ha „olyan szolgáltatást, terméket vagy elektronikus hírközlő eszközt értékesít, amelyet az előfizető nem rendelt meg”, sőt a rendelet szerint még a ráutaló magatartást sem lehet vélelmezni, ha az előfizető nem tett elfogadó nyilatkozatot. Így tehát az akaratlan internethasználatért csak abban az esetben és olyan tarifacsomaggal lehet számlázni, aminek elfogadásáról a fogyasztó előzetesen nyilatkozott. Ezzel szemben a HVG információi szerint még januárban is előfordultak olyan kéretlen mobil-adatforgalmak, amelyeket a szolgáltatók a fogyasztók kontójára februárban kiszámláztak. A Telenor egyik ügyfele azzal példálózott a HVG-nek, hogy január közepén egy díjcsomag lemondását tudomásul vevő sms-t néhány másodperccel még meg is előzött egy másik szöveges üzenet, amelyben arról értesítették, hogy mostantól a Start-csomagot használhatja. Holott a fogyasztónak esze ágában sem volt a drága csomagra szerződni; „okos” telefonja viszont kapott az alkalmon, és letöltötte a szükségesnek vélt adatot.
A T-Mobile-nál decemberben gyakran tapasztalt hasonló esetek miatt az NMHH úgynevezett hatósági szerződést kötött a Magyar Telekom Nyrt.-vel, amelyben a szolgáltató egyebek között vállalta, hogy azoknál az előfizetőknél, akik a NetStartot hat hónapon át nem veszik igénybe, kikapcsolják az internet-hozzáférést. Más kérdés, hogy addig bőven van alkalma a telefonnak gazdája akaratán kívül a neten barangolni. A Telekomnál a HVG kérdésére azt nyilatkozták, hogy új mobil-előfizetők esetében már nem indítják el automatikusan az internetet, a régiek lemondhatják azt, a My T-Mobile felületen pedig megnézhetik az aktuális forgalmat. A Telenornál is azzal érvelnek, hogy vadonatúj szerződés esetén az ősz óta már nem automatikus az internetszolgáltatás, és a Start-csomagjukkal nem is lehet óriási fizetnivalót felhalmozni. Az NMHH felügyeleti főosztályának vezetője, Somodi Attila a HVG érdeklődésére elmondta, hogy a szolgáltatóknak immár kötelező lenne egy felugró ablakban vagy sms-ben hozzájárulást kérniük az internet-hozzáféréshez. A panaszosok azonban ennek semmi jelét nem látják, ezért a hatóság próbavásárlásokat helyezett kilátásba.
A Vodafone már megszüntette Start-csomagját, de meglepetéseket így is tud okozni – hívta fel a figyelmet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője, Fischer Gábor. A külföldi utakon kedvezőnek tekinthető tarifacsomag, a Vodafone World akkor zavarhat be, ha a készüléken az automatikus hálózatváltás bekapcsolt állapotban van, és a határ közelében – például Esztergomban, ahol a szlovákok nagyobb térerővel sugároznak, mint a magyar szolgáltatók – a mobil kéretlenül külföldre téved. Ennek kellemetlen következményeire a cég honlapja a következő rövid mondattal utal: „A Vodafone World alapértelmezett szolgáltatás, amit minden új előfizetéshez aktiválunk.”
Az ilyenkor belépő tarifacsomagokkal a szolgáltatók túl mohók – véli Somodi –, alacsonyabb díjakkal a kéretlen internetezés nem lenne annyira mellbevágó, talán még rá is kapnának a fogyasztók a mobilnetre. Csakhogy a szolgáltatók jól láthatóan ellenérdekeltek, és a fogyasztóra hagyják, felnő-e készüléke értelmi szintjére. A válság – és részben a válságadó – ugyanis megtépázta a telefoncégek bevételeit.
A mobilhangforgalom növekedése megtorpant, helyette a szolgáltatók új, évi 40–70 százalékkal bővülő piacot kaptak a mobilinternettel. A Magyar Telekomnál például 2011 harmadik negyedévében 1,8 százalékkal csökkent a hangalapú kiskereskedelmi bevétel, 5,2 százalékkal nőtt viszont a nem hangalapú. Mind a Telekomnál, mind a Telenornál egy év alatt 50 százalékkal megugrottak a mobil-szélessávú előfizetések. Utóbbi árbevétele 0,7 milliárd forinttal így is elmaradt az egy évvel korábbitól – igaz, csupán azért, mert a hatósági díjszabás miatt a szolgáltatók egymás közötti összekapcsolásából származó árbevétel 0,8 milliárd forinttal apadt. A szolgáltatók bevételi kényszerét az is erősíti, hogy a mobilinternet-előfizetés jóval nagyobb arányban növekszik, mint a tényleges adatforgalom, vagyis a jelenlegi tarifa mellett a fogyasztók csínján bánnak a netezéssel.
Abban azonban már a hatóság sem lát kivetnivalót, hogy a mobilinternet terjedésével megjelenő magasabb számlákkal párhuzamosan a szolgáltatók bevezették a hóközi kasszírozást. Ha egy előfizető hirtelen többet költ a szokásosnál, akkor a rendszeres havi számlafizetés előtt is kötelezhető a fogyasztás kiegyenlítésére – olvasható az általános szerződési feltételek között; már ha akad olyan ügyfél, aki végigbogarássza a mindhárom szolgáltatónál száznál több oldalas dokumentumot. Igaz, a hóközi számla kiállításának tudomásulvételéről augusztus óta külön nyilatkozatot íratnak alá. Hátralék esetén „korlátozhatják” a szolgáltatást, vagyis akár egy hivatalos külföldi úton is megszűnhet a létfontosságú mobil-összeköttetés a megugró telefonszámla miatt. Ez ellen csak azzal lehet „védekezni” – mondják a médiahatóságnál –, ha a fogyasztó előre jelzi, hogy a szokásosnál nagyobb forgalmat bonyolít majd le, és biztosítékot fizet be szolgáltatója bankszámlájára.
SZABÓ YVETTE
