Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az elmúlt két aszályos év következtében drágulni fognak az élelmiszerek, akár élelmiszerár-robbanás is bekövetkezhet – jelentette ki vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján az LMP választmányi szóvivője
Heltai László véleménye szerint a helyzet hosszú távú megoldása érdekében felelős módon kell gazdálkodni a környezeti erőforrásokkal, vagyis a talajjal, a vízzel és az energiával. Hozzátette: ennek érdekében tavasszal össze kell gyűjteni a természetes vizeket, hogy azokkal a legelőket és a termőterületeket lehessen öntözni. Egyúttal azt is kijelentette, hogy a monokultúrás nagygazdaságok helyett több lábon álló tájgazdaságokat kell kialakítani, ahol a környezet adottságaihoz igazodó, szárazságtűrő növényeket termesztenek.
Megjegyezte, az aszály rövid távon is problémákat vet fel, mert egyfelől nagy számban mehetnek tönkre a termelők, másfelől pedig az élelmiszerárak megugrása növelheti a legszegényebbek kiadásait.
Heltai László, aki hangsúlyozta, hogy a helyzet állami beavatkozást igényel, a lehetséges intézkedések közé sorolta az élelmiszerek áfájának csökkentését, az ártámogatást, illetve a stratégiai készletek felhalmozását és újraelosztását.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Horváth László szerint „az már látható, kire nem számíthat a társadalom a drog elleni küzdelemben”.