A jelek szerint a kormány a társadalombiztosítási járulékplafon eltörlését tervezi. Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter hétfőn arról tájékoztatta a parlament gazdasági bizottságát, hogy a kormány lehetségesnek tartja a járulékplafon feloldását a nemzetközi hitelért cserébe. A társadalombiztosítási járulékok közül jelenleg egyedül a munkavállalók által fizetett nyugdíjjáruléknak van járulékfizetési felső határa.

A plafonnak köszönhetően nem kell nyugdíjjárulékot fizetni egy meghatározott jövedelemhatár feletti jövedelemrészre. Ezt a határt minden évben a költségvetési törvény állapítja meg, idén bruttó 21 700 forint/nap a plafon. Vagyis, ha valaki havonta bruttó 661 850 forintnál többet keres, a plafon feletti részre nem vonják le tőle a 10 százalék nyugdíjjárulékot. A plafon eltörlése tehát azokat érintené, akik nettóban alig több mint 413 ezer forintot keresnek családi adókedvezmény nélkül (illetve azokat, akiknek egy gyermek után járó kedvezménnyel 435, két gyermekkel 460, három gyermekkel 560 ezer a nettójuk).

Varga Mihály tegnapi beszámolója a parlament gazdasági bizottsága előtt

Fazekas István

A járulékplafon eltörlése annak a kiigazító csomagnak lenne az egyik eleme, amellyel a kormány a jövő évi büdzsében tátongó 300-600 milliárd forintos lyukat tömné be. A 2013-as költségvetési törvényjavaslat egyelőre tartalmazza a jövő évi járulékfizetési határ összegét, de ha ezt kiveszik, a kormány számításai szerint jövőre 55-60 milliárd forinttal emelkedhet a járulékbevétel - tudta meg a hvg.hu kormánypárti forrásból.

Célkeresztben a nagyvállalati menedzserek

A járulékplafon eltörlése azt jelenti, hogy - amennyiben megvalósul -, a magasabb keresetű munkavállalók nettó jövedelmének eddigi plafon feletti része 10 százalékkal csökken, és a jövőben ezt is be kell fizetniük a nyugdíjkasszába. Ez a változtatás kifejezetten a nagyvállalatokat érintené, az érintett járulékfizetőket tekintve pedig elsősorban a multinacionális vállalatok menedzsmentjére célozna. A jövedelemstatisztikák alapján ugyanis döntően a külföldi vállalatoknál, például a bankszektorban lehet ekkora jövedelmekre szert tenni Magyarországon - mondta a hvg.hu-nak Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

Kérdés, mit kaphatnak ezek a munkavállalók cserébe a 10 százalékos veszteségért. A járulékfizetési felső határt már az 1997-ben elfogadott társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény tartalmazta, és azért vezették be, mert a nyugdíjba vonulók elvileg a járulékfizetésük alapján kapnak nyugdíjat, vagyis a járulékfizetésért a nyugdíj mint ellenszolgáltatás jár. A nyugdíjrendszer azonban egy összeghatáron túl már nem képes megadni ezt az ellenszolgáltatást: 200 ezer forintnál nagyobb nyugdíjat csak kevesen tudnak elérni a jelenlegi rendszerben.

A plafon eltörlésével elvileg több nyugdíjat is kellene kapniuk azoknak, akik több járulékot fizetnek be, a jelenlegi nyugdíjszámítási rendszer korlátai miatt azonban ez nem valósul meg. Ez viszont a nyugdíjkiadások növekedésével járna hosszú távon, így az is egy lehetséges következménye lehet a járulékplafon megszüntetésének, hogy a nyugdíjak lehetséges maximumát valahogyan korlátozzák majd a jogalkotók - mondta a hvg.hu-nak Horváthné Beáta, a Pwc igazgatója. Ez nem lenne méltányos a magas keresetű járulékfizetőkkel szemben, de jelenleg is korlátozott a nyugdíj-megállapítás és nem teljesen a tényleges járulékfizetés képezi az alapját - mondta Horváthné Beáta. Leegyszerűsítve: a jelenlegi nyugdíj-megállapítási szabályok szerint minél magasabb a járulékfizetés alapját képező jövedelem, annál kisebb súlyt kap a nyugdíjjáradék kiszámításakor.

Kockázatos lépés

Nemzetközi összehasonlításban a járulékplafon nem egyedi magyar jelenség, az intézmény létezik az Egyesült Államokban, vagy például Németországban. Adózási szempontból egyrészt az az értelme, hogy a bérkiáramlást a rendszer nem tereli el a tőke-, illetve az osztalékjövedelmek felé, valamint nem szenved Magyarország versenyhátrányt a környező országokkal szemben, ahol hasonló szabályozás él - mondta Kalocsai Zsolt. Az érintettek első ellenreakciója így az lehet, hogy megkeresik, hogyan juthatnak úgy hozzá a jövedelmükhöz, hogy ne kelljen járulékot fizetniük.

A másik reakció az lehet, hogy a nagyvállalatok menedzsmentjét olyan országba helyezik át, ahol van járulékfizetési felső határ. A nagyvállalatok rendkívül mozgékonyak ebből a szempontból, amit jól mutat, hogy amikor Szlovákia bevezette az 19 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, nagyon sok Ausztriában működő cég áttette az ügyvezetését Pozsonyba – mondta az RSM DTM vezérigazgatója. Szlovákia ebben az esetben is megoldásként kínálkozna, ugyanis ott van mentesség a járulékfizetés alól, az átlagjövedelem négyszerese felett. Kalocsai Zsolt kiemelte, hogy a vezetőknek járó jutalmakat is bérként fizették ki eddig a nagyvállalatok, viszont a plafon eltörlésével ez is megváltozhat.

A céges menedzsment áthelyezése azért több problémát is felvet, hiszen azzal jár, hogy a munkavégzés ténylegesen más országban történik, ennek megfelelően ott kell élni vagy éppen ingázni. Az EU irányelvek alapján egyébként lehetőség van 24 hónapot meg nem haladó kiküldetésre, ekkor a munkavállaló a küldő ország biztosítási rendszerében marad és járulékot is ott fizet, ami egyébként a multinacionális vállalatok vezetői esetében bevett szokás, ennek megfelelően őket a járulékplafon eltörlése nem érintené, amennyiben tevékenységüket Magyarországon így végzik.

Mindenesetre a járulékplafon eltörlése rövid távon a költségvetési bevételek növekedésével jár, azonban középtávon a nemzetközi adóversenyre való tekintettel kiesést is jelenthet - figyelembe véve például azt a tényt, hogy a személyi jövedelemadó-bevételek kétharmadát egy nagyon szűk réteg, hozzávetőlegesen 650 ezer ember fizeti Magyarországon, miközben nagyságrendileg összesen 4,5 millióan töltik ki az szja-bevallást. Ennek alapján a járulékfizetésnél is hasonlóak lehetnek az arányok.