A francia elnök, Francois Hollande a napokban bejelentette, hogy a szén-dioxid kvóták árveréséből származó állami bevételeket teljes egészében a francia lakások energetikai felújítására fogják fordítani. A kispénzű családok felújítási terveit segítve, a támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitelként válik hozzáférhetővé.

Hollande szerint a cél az, hogy évente egymillió francia otthon, azaz a teljes állomány majd négy százaléka korszerűbbé váljon, ehhez a karbonbevételek évenet várhatóan 170 milliárd forintnak megfelelő euró éll majd a francia állam rendelkezésére. A lakosságnak szánt hitelek kezelésére létrehoznak egy állami zöld bankot, a hiányzó önerő pótlására pedig lakossági szintű ESCO-programot indítanak (ennek lényege, hogy a kivitelező viseli a kezdeti költségeket, amit a tulajdonos a megtakarításokból fizet vissza).  Emellett adókedvezményekkel is támogatják a komplex energetikai felújításokat.

Részletek mellékelve

Magyarország 2012 és 2020 között évente mintegy 35 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből.  Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. Bart István, a MEHI vezetője szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetnék be.

Nálunk nemhogy a miniszterelnök, de a magyar kormány egyetlen tagja sem jelentette be, hogy a kvótabevételeket hogyan, mire fogják felhasználni. Korábbi tervek egy, főként az új paksi erőmű termelésének kedvező szivattyús-tározós erőmű projektről is szóltak, de hónapok óta semmilyen információ nem látott napvilágot a témagazda NFM energetikai államtitkárságáról sem.

A francia minta átvétele Magyaroroszágon vért pumpálna a gazdaságba, segíthetné az építőipar újraindítását, ráadásul számos munkahelyet teremthetne a hosszútávon tervezhető lakossági felújítási forrásoktól. Mindeközben jelentős mértékben csökkentené a lakossági rezsiköltséget is. A karbonforintokra vállalt többéves állami kötelezettség-vállalással ráadásul tervezhetővé, kiszámíthatóvá válnának az építőipari megbízások.

Az eddigi eredményeknél sokkal több is elérhető lenne

Fazekas István

A MEHI ezért részletes szakmai javaslatot tett a karbonforintok felhasználására. Eszerint 2013-ban ezeket a már meglevő Zöld Beruházási Rendszerben (ZBR) kéne felhasználni, a már beadott lakossági felújítási pályázatok finanszírozására.  2014-től pedig egy Nemzeti Felújítási Alap nevű számlára kerülnének a pénzek, amely felújításokat finanszírozna EU-s források és banki hitelek bevonásával.  Bart István szerint az alap által fedezett beruházások akár 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakásfelújítását tennék lehetővé.

A pénz megvan, mégsem adják

Bár a karbonforintok már 2012 folyamán rendelkezésre állnak, a kormány még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni. Pedig a lakossági felújítások támogatására nagy szükség lenne, hiszen a magyar háztartások rezsiköltsége magas. Az EU-s források azonban ilyen célokra nem használhatók 2014 előtt, és a 2013-as költségvetés mindösszesen egymilliárd forintot biztosít lakossági felújításokra, amiből nagyjából ezer lakás támogatható.