A Barclays közgazdászai, akik a napokban tettek tájékozódó látogatást Magyarországon, tárgyalásaikról befektetőknek összeállított, szerdán Londonban ismertetett értékelésükben leírták, hogy az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.

A Barclays londoni elemzőinek szerdai beszámolója szerint a monetáris testület külsős tagjai azzal is érveltek, hogy mivel a költségvetési intézkedések lassítják a gazdasági növekedést, a kívánatossal ellenkező hatást gyakorolna, ha az MNB - éppen e költségvetési intézkedések inflációs következményeire válaszul - feszes kamatpolitikával gyengítené még tovább a növekedést.

A külsős tagok véleménye ennek alapján az, hogy az inflációs helyzet nem ad okot a jelenlegi magas jegybanki kamatszint fenntartására, ugyanakkor a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátása, a forint legutóbbi erősödése és a magyar befektetési eszközök kockázati felárainak csökkenése erőteljesen indokolja a kamatcsökkentést. A monetáris tanács külsős tagjai a mostani körülmények közepette túlzottan magasnak tartják az alapkamatot, és ezt a helyzetet korrigálni akarják - áll a Barclays elemzőinek szerdai londoni ismertetésében.

A ház beszámolója szerint ugyanakkor az MNB vezetése ettől nagyon eltérő nézeteket vall. Fő ellenérvük az, hogy bár a kiigazított éves maginfláció csökken, és várhatóan 2,7 százalék lesz, még ez is túl magas ütem, mert az így kalkulált inflációnak 1,5-2 százalék között kellene lennie ahhoz, hogy a teljes kosárra számolt infláció 3 százalékos célszintje elérhető legyen.

A Barclays elemzőinek ismertetése szerint a MNB vezetői azzal érveltek, hogy a kamatcsökkentésekkel a jegybank elszalasztja az infláció ellenőrzés alá vonásának lehetőségét, és kockára teszi az inflációs cél teljesíthetőségét még a költségvetési intézkedések inflációgyorsító hatásainak elenyészése után is.

Az MNB vezetésének érvei között szerepel az is, hogy a gyenge növekedési környezet sem tűnik már hatékony dezinflációs tényezőnek, mivel az alacsony beruházási érték miatt zsugorodik a termelési kapacitás, és bár van még kapacitásfelesleg a magyar gazdaságban, ez most már nem annyira nagy. Mindemellett - a forint stabilizálódása ellenére - továbbra is megvan annak a kockázata, hogy a piac nyomás alá kerül, és az alacsonyabb kamatszint ebben az esetben nagyobb sérülékenységet jelent.

Az MNB vezetésének véleménye szerint mindezek alapján a gyenge növekedés problémájára nem a monetáris politikával, hanem más módszerekkel kell megoldást találni. A Barclays londoni elemzői a budapesti látogatás tapasztalatait összegző szerdai beszámolójukban közölték: mindkét fél meghallgatása után az a véleményük, hogy folytatódik az MNB enyhítési ciklusa, mivel a monetáris tanács külsős tagjainak megfelelő érveik vannak döntéseik alátámasztására, és azt szeretnék, ha a jegybank nagyobb hangsúlyt helyezne a növekedésre.

A Barclays elemzői a szerdai beszámolóban felfedték ugyanakkor azt is, hogy a külsős tagok jelezték: ha a kormány felhagyna megfontolt költségvetési politikájával, akkor ők is leállnának a kamatcsökkentésekkel. Mindemellett a monetáris tanács külsős tagjai is az IMF/EU-megállapodás megkötését pártolják. A Barclays londoni szakértői mindezt egybevetve közölték, hogy további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, legalább addig, amíg a jelenlegi 6,50 százalékos MNB-alapkamat 5,00 százalékra nem csökken.

A londoni elemzői közösségében mindazonáltal meglehetősen eltérő MNB-kamatelőrejelzések vannak érvényben. A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai az MNB kamatpolitikájáról nemrégiben összeállított értékelésükben úgy vélekedtek, hogy - részben azért, mert egyelőre nincs IMF/EU-megállapodás - a felzárkózó európai térség többi gazdaságához képest szűkebb a magyar jegybank további enyhítési mozgástere. A ház elemzői közölték, hogy 2013 végére sem várnak 6,00 százaléknál alacsonyabb MNB-kamatot, sőt nem zárják ki a kényszerű kamatemelést sem a külső piaci viszonyok romlása esetére.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői annak a véleményüknek adtak hangot minapi értékelésükben, hogy a magyarországi inflációs kilátások óvatosabb jegybanki kamatpolitikai hozzáállást igényelnének. A cég ezzel együtt is jelenleg azt várja, hogy 2013 végéig a monetáris tanács további 1,00 százalékponttal 5,50 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot, ha a piaci körülmények ezt megengedik.

Szerdai elemzésükben a Barclays londoni elemzői közölték: budapesti tárgyalásaik alapján az a véleményük, hogy a magyar kormány Simor András MNB-elnök utódjául olyasvalakit keres, akit a piac is elfogad. A Barclays szakértőinek beszámolója szerint a legesélyesebb jelölt Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A cég elemzői szerint Varga Mihályt a piaci szereplők jól ismerik, és kinevezése nem jelentene komolyabb változást a monetáris politikában.