szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyarország súlya rendkívül lecsökkent a kelet-európai alapokban, sikerült magunkat mélyre ledolgoznunk. Egy keddi konferencián elemzők úgy vélekedtek, hogy az nyilvánvaló, hogy most Magyarországnak finanszírozási szempontból nincs szüksége az IMF-megállapodásra, de egy helyes gazdaságpolitikai irány meghatározásához jó lenne megállapodnunk. Profi befektetők beszélgettek a magyar állam finanszírozásáról és gazdaság helyzetéről.

Nem akarok visszamenni januárig, mert akkor én nagyon sokat idegeskedtem - mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Zrt. kötvényüzletág-vezetője a Portfolio.hu által rendezett Budapest Economic Forum 2012 konferencián arra a moderátori kommentre reagálva, hogy tekintsünk vissza az év elejére, amikor a magyar háztartások komoly mértékben vitték ki a pénzt itthonról. Orbán kifejtette, hogy ő túl hamar kezdte venni az eurós magyar állampapírokat, akkor nem gondolta volna, hogy a forintkötvény hozama fölé tud kerülni ennek a hozamnak. Az Aegon közgazdásza kijelentette, hogy ebből a helyzetből tanult a kormányzat, hogy a piacoknak van tűréshatára, és ezt átlépni kockázatos.

Csökken Magyarország súlya a kelet-európai alapokban

Szálkai András, a Raiffeisen Capital Management portfólió menedzsere kiemelte, hogy Magyarország súlya az általa kezelet alapban az 1994-es 30 százalékról mára 2 százalékra esett. Idáig sikerült leküzdenünk magunkat. Nem akarom negatívan lefesteni a képet, de gyakorlatilag Magyarország még rajta van a befektetési térképen, de egy külföldi befektetőnek mi már a hibahatár közelében mozgunk - emelte ki Szálkai. Egy magyarországi válság nem sokat jelent ilyen szempontból egy külföldi befektetőnek.

Tóth Gyula, az Ithuba Capital portfólió menedzsere hangúlyozta, hogy a kötvényalapokban viszont nagy a súlya Magyarországnak, mivel van egy nagy külföldi befektető, ami túlsúlyozta hazánkat, a többi országot pedig alulsúlyozta. A magyar CDS az egyik leglikvidebb a közép-európai régióban. Ezeke a pozíciók ugyanakkor záródnak, jelentős mennyiségű fejlődő piaci alap ragadhatott bele CDS-vásárlásba, és innen csak kötvényvásárlással tudnak kijönni (ezért is nőhetett a kötvényvásárlás). A piac nem a gyors IMF-megállapodást árazza, hanem csak technikai felértékelődés történik Tóth szerint.

Az IMF-megállapodás a helyes gazdaságpolitika melletti elköteleződést jelentené

Az IMF-megállapodás abban segítene, hogy ezek a viszonylag kedvező felárak, erősebb forint maradhatnának, mivel amúgy a magyar fundamentális kép törékeny - fejtette ki Orbán Gábor. Az Aegon közgazdásza kiemelte, hogy az IMF-megállapodás egy helyes gazdaságpolitikai melletti kiállás lenne. Szerinte nem féltetlenül jó a megállapodás elleni újságcikkekkel hangolni a befektetőket.

Szálkai András sem tud semmit mondani arról, hogy mikor lehet megállapodás, a befektetők megunták ezt a dolgot. Fontos, hogy legyen megállapodás, de az látszik, hogy konszenzus uralkodik a piacon abban a tekintetben, hogy Magyarországnak nincs szüksége az IMF-megállapodásra. A magyar eszközöket mégis veszik, nem a megállapodásra fókuszálnak a befektetők. Segítene egy megállapodás, de meglátjuk, hogy a kormánynak milyen politikai érdekei vannak, hangsúlyozta a Raiffeisen Capital portfólió menedzsere. Előtérbe fog kerülni ugyanakkor az, hogy nálunk nincs gazdasági növekedés, így fontosabbá válhat a piacokon, hogy milyen profitot termelhetnek a vállalatok. Ez pedig igencsak korlátolt lehet.

A kormány nyitva próbál tartani minden opciót - fejtette ki Tóth Gyula. Az Európai Bizottság és IMF felől ugyanakkor nem elég erős a bizalom ahhoz, hogy probléma esetén akár két hét alatt összehozzuk a megállapodást. A megállapodásra azért lenne szükség, hogy a pozitív hangulat megmaradjon. Azért lenne szükség a megállapodásra, mivel ha az eurózónán belül romlana a helyzet, akkor a befektetők ne kezdjék el pánikszerűen eladni a magyar eszközöket.

Nem így kellett volna a jegybanki kamatcsökkentést lekommunikálni

Lehetett volna koherens történetet kerekíteni az MNB kamatcsökkentései köré, de ez nem történt meg, rosszul jött ki - kommentálta az MNB legutóbbi két alapkamat-csökkentését Orbán Gábor. A kialakulóban lévő hitelességi deficit ugyanakkor egyelőre nem üt vissza, de stresszhelyzetben derülhet ki, hogy lesz-e ebből probléma.

Elképzelhető, hogy volt strukturális törés a jegybank inflációs célkövetésében, ez komoly probléma lehet, mivel évekig ezt igyekezett elérni az MNB vezetése, emelte ki Tóth Gyula. Ha megfordulnak a piaci trendek, akkor viszont jöhet a kamatemelés, gyorsan fordul a széljárás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!