szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Szükségszerű lépés az önkormányzatok adósságának részbeni átvállalása a kormány részéről - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett hétfői budapesti fórumon.

Mivel az önkormányzatok gazdálkodása a lakosság mindennapjainak életminőségét határozza meg, a társadalom belső szolidaritásának jegyében szükségszerű lépés az adósság részbeni átvállalása - magyarázta a KT elnöke.

Kovács Árpád jelezte, hogy az önkormányzatok adóssága összességében a vállalati adósságnál kisebb, annak harmada-ötöde, és hozzátette, hogy az államadósság nem változik az adósság átvállalásával.

Részletes elemzést erről a KT nem fog készíteni, bár hétfőn tanácskozik a testület, az önkormányzatok gazdálkodásának részletei egyébként az Állami Számvevőszéknél állnak rendelkezésre - közölte az MTI kérdésére a Költségvetési Tanács elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy az ötezernél kisebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, a nagyobb településekét részben vállalja át az állam. Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.

A Matolcsy-féle egyenlegjavulásnak a kétharmadával lehet csak számolni

Kovács Árpád szerint a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett kiigazító csomagoktól várt egyenlegjavulás kétharmadával lehet számolni. Mint mondta, a két, összesen közel 765 milliárd forintos kiigazító csomagnak azt a részét, amely a kiadásokra vonatkozik, érti a külföld, értik a nemzetközi szervezetek. A bevételeket növelő részeket már kevésbé, így a bürokrácia csökkentéséből várt további 30 milliárd forintot, vagy a közszférában történő hatékonyabb bérszabályozásból származó többletbevételt - tette hozzá. 

Hangsúlyozta: a költségvetés stabilitása nélkül nincs növekedés, s felhívta a figyelmet arra, hogy ha jövőre a GDP arányos államháztartási hiány nem 2,2 százalék lesz, hanem 2,9 százalék, akkor a különbözetet meg kell finanszírozni.

A KT elnöke a hétfői előadásában is rögzítette: az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) azért kell megállapodni, mert az a piaci kamatnál 3-4 százalékponttal olcsóbb finanszírozást, több százmilliárd forintos kamatkülönbözet jelent.

A jövő évi költségvetés finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanságot megszüntetné az EU/IMF- megállapodás, mivel az a költségvetést terhelő összesen közel 6,4 ezer milliárd forintos kötelezettség meghaladja a kormány rendelkezésére álló forint és devizaszámlán lévő összeget - figyelmeztetett az előadó.

Mivel egy sikeres, 4 milliárd euró, vagy annak megfelelő dollár devizakötvény kibocsátásnak kicsi a valószínűsége, ezért a finanszírozás akkor lehet problémamentes,  ha a tervezett költségvetési hiányt tartja a kormány és továbbra is sikeresek forintkötvény kibocsátások - mondt Kovács Árpád.

A költségvetési politikában létfontosságú a kiszámíthatóság, s ebből a szempontból, a magyar költségvetés fegyelmezett, a kiadási oldalt a tervezettnek megfelelően tartja a kormány, "nincs elszaladás" - jelezte a KT elnöke, aki szerint megállítható a magyar gazdaság lefelé menő spirálja .

Az MGYOSZ támogatja a kormányt abban, hogy az államháztartási hiányt a GDP három százaléka alá szorítsa, ugyanakkor nem ért egyet azokkal a lépésekkel, amelyek a növekedést gátolják, így a bankadó fenntartásával illetve a tranzakciós illeték mértékének felemelésével - mondta az előadást megelőző bevezetőjében Futó Péter. 

Az MGYOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság szempontjából most a két legfontosabb ügy: a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés és az EU/IMF-megállapodás létrehozása. Emellett a kormánynak "békét kell kötnie a bankokkal" - tette hozzá Futó Péter.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!