A kistelepülések esetében a kormány nem a hitel átvállalását választotta, hanem az annak kiváltásához szükséges pénz átadását. Ez folyó kiadásnak minősül, és így megjelenik a központi költségvetésben is, méghozzá 96 milliárd forinttal növeli a hiány mértékét, ezért a kabinet javasolta az országgyűlés számára, hogy emeljék meg a kiadási előirányzat mértékét 100 milliárddal. A korábban megcélzott 2 százalékos hiány az önkormányzati vállalások nélkül is várhatóan 2,3 százalék körül alakult volna.
A Policy Agenda számításai szerint a hiány mértéke, nem csak a kiadások növekedése miatt lesz rosszabb, hanem a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés miatt is. Ha ehhez hozzáadódik az önkormányzatok által termelt hiány is, a hiány mértéke éppen hogy a kritikus 3 százalék alatt marad.
A kormány elsődleges gazdaságpolitikai célja, hogy nemzetközi partnerei számára bizonyítsa, képes olyan költségvetési politikát folytatni, amely a kívánt cél alatt tartja a hiány mértékét. Ha ezt mégsem sikerülne végrehajtani, akkor az megkérdőjelezné az eddigi lépések értelmét.
