Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Döntött a kormány szerdán Orbán Viktor gyógyszerészeknek tett ígéretéről, a patikaalapról. A választásokat követően a második Orbán-kormány első egészségügyi intézkedései között azt a törvényt hozta, hogy csak gyógyszerészek lehetnének a patikák többségi tulajdonosai. Azaz a szakmai befektetőket arra kényszerítenék, hogy 2014-ig tulajdonrészük 25, majd 2017-ig 51 százalékát adják el az ott dolgozó gyógyszerészeknek.
Homályos részletek
Mivel a gyógyszerészeknek nincs pénzük arra, hogy saját pénzükből megvegyék jelenlegi munkahelyük bizonyos tulajdonhányadát, ezért az állam segítséget ad. Egy kedvezményes államilag garantált hitelt a miniszterelnök nyáron ígért meg a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének, a részleteket november 15-ig dolgozták ki. Az egészségügyi államtitkárság mai közleményében részleteket nem közölt, csak megismételte, amit eddig is tudni lehetett: a patikusok a patikalapból július 1-től igényelhetnek hitelt, a konstrukció pedig türelmi időt ad, illetve igen kedvező kamatozású lesz.
Támogatást kapnának, akik maguk keverik a készítményeket
Túry Gergely
Az azonban nem derül ki, hogy ez mennyibe kerülne az államnak, illetve milyen módon adnák a kölcsönt a gyógyszerészeknek. A hvg.hu a kormánydöntést megelőzően írt arról, hogy uniós jogot is sérthet az elképzelés, mivel az eredeti javaslat szerint a 9-10 milliárdos patikaalapból a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül kapnának tízéves lejáratú, 1-2 százalékos kamatozású hitelt, egyéves törlesztési moratóriummal (az első évben nem kellene törleszteni a tőkét) a gyógyszerészek. Mivel az ügylet az MFB-n keresztül történne, ezért uniós jóváhagyásra lenne szükség, és mivel az állami fejlesztési banknak nincs pénze a patikaalap létrehozására, ezért több forgatókönyvet vázoltak fel a szakértők a finanszírozásra. Az egyik szerint a költségvetés terhére adnának pénzt, ez azonban tiltott állami támogatásnak minősülne, amit az Európai Unió nem engedélyezne. Felmerült ezért a közvetett állami segítségnyújtás is: az MFB együttműködne kereskedelmi bankokkal és takarékszövetkezetekkel a hitelügyletek lebonyolításában, az állam pedig garanciát vállalna a kamattámogatott hitelekre.
Az unió már így is vizsgálódik a 2010-es törvény miatt, amelyben a szakmai befektetőket tulajdonrészeik eladására ösztönöznék – mindezt a hvg.hu-nak az egységes piacért felelős uniós biztos hivatala megerősítette.
Többletforrás a tájékoztatásért
A kormány egy másik, patikusokat segítő lépésről is döntött, amelyet szintén a Magyar Gyógyszerészi Kamara szorgalmazott. Bevezetnék január elsejétől a gyógyszertári szolgáltatási díjat, ami tulajdonképpen egy állami támogatást jelent a gyógyszerkassza megszorítása miatt kivérezetett patikáknak. A Széll Kálmán-terv miatt a gyógyszertárak árrés-tömegük 10 százalékát veszítették el, ehhez jött hozzá, hogy augusztustól a nagykereskedőket is megszorongatta a kormány, így azok már nem adnak nagy kedvezményeket a patikáknak. A kormány adópolitikájának áldozatásul esett a patikai szolidaritási díj, amely a kis forgalmú patikákat támogatta.
A most bevezetett díj szerint a vényköteles és a magisztrális (a gyógyszerészek által kikevert készítmények) után kapnának támogatást, összesen 4,5 milliárd forintot osztanának szét. Mint az egészségügyi államtitkárság közleményében írta, a díjért cserébe olyan szolgáltatásokat várnak el a gyógyszerészektől, mint pl.: "a betegek részletesebb tájékoztatást kapnak gyógyszerükkel kapcsolatban: tájékozódhatnak a beszedett gyógyszerek közötti kölcsönhatásokról, az esetleges azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedésének következményeiről".
