Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan költségvetéssel rendelkezik Magyarország, mindenhol deklaráltan három százalék alatt lesz a GDP-arányos államháztartási hiány, ezért az Európai Uniónak meg kell szüntetnie a túlzottdeficit-eljárást - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a HírTV Rájátszás című műsorában hétfőn.
Az államtitkár úgy fogalmazott: meg kell szüntetni az eljárást, mert "minden feltételt teljesítünk, amit előírnak a jogszabályok". "Reméljük, hogy nem kettős mérce vagy más szempontok szerint fognak dönteni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság őszi előrejelzéseiben is három százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított hiányt jelzett 2012-re és 2013-ra.
Magyarország 2004 óta, azaz az Európai Unióhoz való csatlakozása óta van a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt. Korábban az Európai Unió Magyarország esetében - a tagállamok közül elsőként - fejlesztési források visszatartását helyezte kilátásba, amiért a mindenkori magyar kormányok nem teljesítették a három százalék alatti hiányszintet.
Szijjártó Péter a televíziós interjúban leszögezte: a kormány fontos döntéseket hozott a hiány lefaragása érdekében, és immár az uniós pénzügyminiszterek tanácsán, illetve az Európai Bizottság tavaszi javaslatán múlik az ország sorsa. "Nyáron el kell jutnunk oda, hogy Magyarország teljesítette a kritériumokat és megszüntetik az eljárást" - tette hozzá.
Elemzők azonban úgy látják, hogy az EU akár további intézkedéseket várhat el a kormánytól az alacsony, három százalék alatti költségvetési hiányszint fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság 2014-re - a közgazdasági terminológia szerint változatlan feltételek mellett - 3,5 százalékos hiányt vár.
Szijjártó Péter az interjúban beszélt az Európai Tanács múlt heti értekezletéről, ahol a bankunióról tárgyaltak az európai uniós állam- és kormányfők. Mint mondta, ebben a kérdésben "még legalább annyi tisztázatlan kérdés van, mint amivel kapcsolatosan biztos tudással rendelkezünk".
Kifejtette: Magyarországra más hatással vannak a bankunióról szóló tárgyalások, mint az euróövezeti tagokra. Ők gazdasági politikájukat, költségvetési politikájukat akarják szorosabbra hangolni, ami "az ő döntésük lesz", Magyarországnak pedig az a fontos, hogy minden az európai szerződéses keretek között történjen és Európa többszintűségét ne foglalják szerződésbe - mondta.
Hangsúlyozta: Magyarországnak az a fontos érdeke, hogy bármilyen új uniós szabályozás ne hozzon létre versenyhelyzetbeli különbséget. Ebből a szempontból óvatos optimizmussal meg lehet állapítani, hogy jó irányban mennek a tárgyalások - tette hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte, Magyarországnak érdekében áll, hogy megoldás szülessen az euróövezet problémáira, hiszen a térség nehézségei Magyarországra is hatással vannak. Rámutatott: Magyarország kivitelének háromnegyede az Európai Unióba megy, annak is nagy része a közös valuta térségébe. "Ha végre valami megoldás felé mozognak, (…) az nekünk jó hír" - tette hozzá.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.