Idén január elejétől 4,5 százalékkal drágultak a kéményseprési díjak Budapesten, és több vidéki nagyvárosban is hasonló mértékben emelkedett a szolgáltatásért fizetendő összeg. Kalkulációk szerint ez a családoknak éves szinten összesen 100-200 forintos díjemelkedést jelent. Németh Szilárd, a január elsejétől hatályos rezsicsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport vezetője azonban nemrég azt javasolta, hogy a kéményseprési szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is kerüljön be a víz-, a csatorna-, illetve a szemétszállítás díjainak átnézését célzó programba.

A kéményseprési díjak emelése így éles kontrasztban áll a kormány és Fidesz által szorgalmazott rezsicsökkentéssel, amelyről az első információk tavaly december 6-án láttak napvilágot. Ráadásul elképzelhető, hogy ez év elejétől visszamenőleg lépne életbe, mivel a kéményseprésnél nem havi, hanem éves díjak vannak. A vágás emellett nem is mehet olyan egyszerűen, mivel a szolgáltatást az önkormányzatok rendelik meg a kéményseprőipari szolgáltatóktól, így nekik kellene átverni a leszerződött magáncégeken, illetve az éppenséggel a saját tulajdonukban lévő társaságokon a csökkentést.

A vállalkozásokra ugyanakkor idén pluszfeladatokat rótt egy új törvény, illetve minisztériumi rendelet, a díjcsökkentési ötlet így igen érzékenyen érinti azt az iparágat, ahol nincs külföldi szereplő, de annál több az önkormányzati tulajdon. Éves szinten pedig alig jönne össze pár száz forintos díjcsökkenés háztartásonként, amely mondhatni csak csepp a tengerben.

Pont idén januártól változott a keretrendszer

Az Országgyűlés tavaly fogadott el új törvényt a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról, melyben több jelentős változás is életbe lépett a korábbi jogszabályhoz képest. A törvény a kéményseprés biztosítását egyes önkormányzatokhoz rendelte, a kéményseprőipar feladatait pedig jelentősen kibővítette. Például a kémény, valamint az égéstermék paramétereinek ellenőrzését és a tüzelőberendezés levegő-utánpótlásának felügyeletét is a kéményseprőknek kell elvégezniük. Emellett újraszabályozták a bírságok összegét is.

Pluszfeladatokat adnak a kéményseprőknek, eközben pénzt vennének ki a zsebükből

MTI / Földi Imre

December közepén pedig egy kormányrendelet egységesítette az árképzést, mivel 2013 előtt igen nagy volt a szórás az önkormányzatok között a kéményseprési díjak tekintetében. E szerint a közszolgáltatási díjat az ellátásért felelős önkormányzat határozza meg a feladat tartalmától függő részletes szabályokra és a település szerkezetére figyelemmel. A rendelet az egységnyi munkaráfordítást nettó 4 ezer forintban határozta meg, ezt évente az inflációval kell korrigálni. Emellett pedig azt is megszabták, hogy az egyes berendezések ellenőrzésekor milyen szorzóval kell kalkulálni. Például a családi és társasházaknál használatos szilárd tüzelőanyagú és olajtüzelésű készülékek kéményénél a munkaráfordítás 1,34 egység.

Vagyis az új jogszabály és kormányrendelet kibővítette a kéményseprőipar kötelezettségeit, és újraszabályozta az árakat. Németh Szilárd csepeli polgármester pedig ebbe az átalakuló rendszerbe kavart be díjcsökkentési ötletével.

Észrevehetetlen lenne a díjcsökkentés

Nem hiszem, hogy a lakók észre fogják venni, hogy az éves kéményseprési díjuk 2500 forint helyett ezután majd 2250 forintra csökken – mondta lapunknak Farkas József kéményseprő mester, a Somogy Kéményseprő-Mester Kft ügyvezető igazgatója. A kaposvári szakember negyedmagával négy központból, magáncégként szolgáltat a megye mintegy 90 településén. Mindenhol az önkormányzattal állnak szerződéses viszonyban, így eddig az árakat és a jelentkező költségeket is mindenhol külön-külön, évente egyszer felülvizsgálták.

Idén év elejétől azonban már központilag rögzített egységár szerint számítják az elvégzett munkát (az más kérdés, hogy ezt az egységárat milyen szorzóval számolhatják a cégek az adott lakóépületben). De most már az is egységes előírás, hogy mindenhol ugyanazt a munkavégzési fázisokat is igazoló formanyomtatványt használják a kéményseprők. Ez utóbbi szerint egy-egy lakás vizsgálata a kémény vizsgálatától a tüzelőberendezések elenőrzésén és tisztításán át a füstcsövek vizsgálatáig tart. Farkas József szerint ezzel – ha a szakember előírásszerűen jár el – 20-25 percnél korábban nem végezhet a kéményseprő egy-egy helyszínen. Ebből összességében azt látja Farkas József, hogy a kéményseprő díjak érdemben nem változtak, viszont azzal több bevételük lehet, hogy januártól előírás az évi két vizsgálat lakásonként.

Ugyanakkor lesz is mire költeni, mivel 2015-től a jelenleginél komolyabb, új műszerparkkal kell alaposabb és szerteágazóbb vizsgálatokat végezniük. Az ügyvezető szerint a gázkazánokat, gázfűtő berendezéseket vizsgáló embereit 6-800 ezer forintos műszerekkel kell majd felszerelni, aminek árát a cégnek az idén és jövőre ki kellene tudni gazdálkodnia.

Harmadával kell növelni a munkavállalók számát

A műszaki eszközök beszerzése mellett új szakemberekre is szükség lesz a változó jogszabályi környezet értelmében. Az új rendeletben körülbelül 40 százalékkal több szolgáltatás elvégzésére kötelezte a kormány a kéményseprőipari vállalkozásokat, ezek elvégzésére ugyanakkor többletforrások már nem állnak rendelkezésre, sőt, évek óta az infláció alatti mértékben tudtunk csak árat emelni – mondta a hvg.hu-nak Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének (MKOI) elnöke. A 2013 év elejétől érvényes rendelet értelmében emellett fenntartható és fejleszthető szolgáltatást kell nyújtaniuk, ami azt jelenti, hogy a fejlesztésekre is nagyobb hangsúlyt kell helyezniük, amelyek ugyanakkor az utóbbi évek költségmegtakarításai mellett elmaradtak, a képzések egy részével egyetemben.

Magyarországon az 5 millió kémény mintegy felét önkormányzati tulajdonú cégek ellenőrzik

Bánkuti András

Eközben pedig már nem elég, ha betanított munkások végzik majd a kémények ellenőrzését, szakmunkásoknak kell ezt megcsinálni, betanított munkások csak a tisztításban segédkezhetnek. Ez jelentősen megnöveli a munkaerőigényt is, Vidra becslése szerint az idén év elejétől a kéményseprőknek adott pluszfeladatok következtében két éven belül 30 százalékkal kell emelni munkavállalóik számát, hogy meg tudjanak felelni a követelményeknek. Ennek pedig komoly költsége is lesz, mivel a munkaerőpiacon nincsenek állástalan szakképesített kéményseprők, egy szakmunkás képzése pedig 1 millió forintjába kerül a szolgáltatónak.

Önkormányzati cégek zsebéből vesz ki pénzt az ötlet

Önmagában a 10 százalékos árcsökkentés nem tenné tönkre a cégünket, de azt már megérezzük, hogy még legalább ekkora plusz kiadással számolnunk kell azért, mert a rendelet szerint az egész évre előre kiállított számlákat korrigálnunk is kell – mondta Farkas József. A szakember nem érti, hogy mi értelme volt korábban hónapokig alakítgatni a szabályozás egészét, ha az eredményt néhány nap alatt minden szakmaiságot mellőzve felül lehet írni.

A rezsicsökkentés keretében belengetett díjcsökkentés Vidra szerint is éppen akkor következne be, amikor rengeteg pluszfeladatot rónak a szolgáltatókra, amelyek pluszköltségeit nekik kell kigazdálkodniuk. "Kezelhetetlen a csökkentés ötlete. Németh Szilárd minden bizonnyal nem ismeri a kéményseprőkre vonatkozó új miniszteri rendeletet" – fejtette ki az MKOI elnöke. A szakember hozzátette, hogy ők attól tartanak, nem tudják időre teljesíteni a rendeletben meghatározott pluszszolgáltatásokat, még a mostani díjszinttel sem, nem beszélve az alacsonyabb díjakról. "Persze minden megvalósítható, csak nagy kérdés, hogy mi lesz annak a következménye" – emelte ki az MKOI elnöke. A döntés nehéz helyzetbe hozhat egyes önkormányzati cégeket is, mivel a körülbelül 4,6-5 milliós magyarországi üzemelő- és tartalékkémány-állománynak körülbelül a felét az önkormányzatok tulajdonában álló cégek ellenőrzik.

Az MKOI elnöke hozzátette, hogy a kéményseprőipar nem az a szektor, ahonnan kivitték a külföldi cégek a hatalmas pénzeket, mivel csak hazai vállalkozások dolgoznak az önkormányzatoknak. "Pénzt már csak azért sem lehetett kivinni az országból, mivel nem ebből a szakmából lehet meggazdagodni" – hangsúlyozta Vidra Zoltán.