Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Mengozzi csütörtökön tette közzé indítványát a jogvitában. A főtanácsnoki vélemény - vagyis a bíróság kijelölt jogi szakértőjének előzetes szakvéleménye - semmiben nem köti az unió luxembourgi székhelyű legfőbb igazságszolgáltatási fórumának számító bírói testületet, amely később hozza meg ítéletét. A főtanácsnok álláspontját azonban többnyire figyelembe szokták venni az ítélethozatalkor.
Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása előtt a magyar mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítése érdekében állami támogatás igénybevételét tette lehetővé mezőgazdasági földterületek megvásárlásához. Mindezzel azt kívánta elérni, hogy a magyar termelők versenyképes nagyságú gazdaságokkal legyenek majd jelen az EU egységes mezőgazdasági piacán. A támogatás kamattámogatás vagy közvetlen támogatás formájában volt elérhető. Magyarország az unióhoz történő 2004-es csatlakozása előtt tájékoztatta az Európai Bizottságot - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményét - az említett támogatási rendszerről, amely nem emelt kifogást ezzel kapcsolatban. Később, 2007-ben azonban a brüsszeli bizottság úgy döntött, hogy a támogatás 2009. december 31. után már nem nyújtható a magyar termelőknek, mivel fenntartása gazdaságilag nem indokolt.
Magyarország 2009 novemberében az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanácshoz fordult annak érdekében, hogy a támogatás lehetőségét 2013. december 31-ig hosszabbítsák meg, mégpedig az EU működéséről szóló szerződés azon rendelkezése alapján, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén e szervtől kérjék az egyébként az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatás engedélyezését. A Tanács meghosszabbította a támogatás nyújtására nyitva álló időszakot, tekintettel a gazdasági válság következtében a magyar vidéket és mezőgazdaságot fenyegető rendkívüli körülményekre. Az Európai Bizottság azonban az uniós bírósághoz fordult, kérve a tanácsi határozat megsemmisítését, arra hivatkozva, hogy a Tanács jogtalanul és a rábízott hatáskörökkel visszaélve járt el. Bizottsági álláspont szerint a Magyarország által említett rendkívüli körülmények nem álltak fenn.
Mengozzi megállapította, hogy a Tanácsnak - az Európai Bizottság érvelésével ellentétben - volt hatásköre a vitatott határozat elfogadására, és e hatáskörével nem élt vissza. A főtanácsnok szerint az Európai Bizottság nem bizonyította, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát vétett volna, amikor rendkívüli körülmények fennállására alapította a határozat elfogadását. Az általános gazdasági válság ugyanis ilyen rendkívüli körülménynek tekinthető - szögezte le Paolo Mengozzi. Ezen okok miatt a főtanácsnok a bizottsági kereset elutasítását javasolja.
