Az államtitkár közölte: az információadást korlátozza, hogy a dollárkötvény-kibocsátás az amerikai értékpapír-szabályozás hatálya alá esik. Ez vonatkozik a befektetők körének pontos meghatározására, azt azonban elmondta Pleschinger Gyula, hogy a roadshow során amerikai és londoni "magas minőségű" befektetők jelentették be érdeklődésüket, ami visszatükröződött az elfogadott jegyzésekben is. 

Magyarország összesen 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt: ötéves lejárattal 1,25, tízévessel pedig 2 milliárd dollárnyit. Az 1,25 milliárd dollár összegű 5 éves futamidejű, 4,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,35 százalékponttal, a 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű, évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,45 százalékponttal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvények hozamát. Sajtóértesülések szerint a jegyzési ajánlatok a kibocsátott összeg közel négyszeresét tették ki.

Arra a kérdésre, hogy a jelentős túljegyzés ellenére miért "csak" 3,25 milliárd dollárt fogadott el az Államadósság Kezelő Központ, az államtitkár azt felelte, hogy azért ennyit, mert nem volt szükség többre, sőt az eredeti terv 3,25 milliárd dollárnál kisebb volt, és "a jelentős érdeklődés miatt emeltük meg az összeget".

"Bízunk abban, hogy a Prémium Euro Magyar Államkötvény (PEMÁK) továbbra is sikeres lesz - az (ÁKK) az egymilliárd eurós összeg elérésekor új sorozatot indított januárban -, valamint abban, hogy a mostani sikeres kibocsátás után a másodpiaci hozamok leesnek, azaz egy újabb kibocsátás (rábocsátás) esetén még kedvezőbb lehet a hozam, ahogy az 2011 tavaszán történt" - fogalmazott Pleschinger Gyula.

Bár a referenciahozamhoz mért felárakat befolyásolja Magyarország adósbesorolása - ez jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél "befektetésre nem ajánlott" -, a befektetők ma már inkább támaszkodnak saját szakértőik "minősítésére", mint a hitelminősítők osztályzatára - magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy például a most kibocsátott 5 éves dollárkötvény hozama kissé alacsonyabb a hasonló futamidejű, másodpiacon forgalmazott olasz kötvényénél és jobb, mint a spanyol vagy portugál hozam, noha ezeknek az országoknak kedvezőbb a hitelminősítői besorolásuk. Az viszont igaz, hogy a befektetési kategóriába sorolt cseh vagy a lengyel devizakötvények jóval alacsonyabb hozammal keltek el, mint ahogy a török kötvény is - tette hozzá Pleschinger Gyula.