Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A pénteki, február 15-i Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet egyebek mellett rögzíti, hogy a pénztárgépeket fel kell szerelni az adóügyi ellenőrző egységgel (AEE). Az AEE rögzíti és a rendeletben meghatározott szabályok szerint továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé.
Az AEE-nek, amelyet fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni, képesnek kell lennie minden magyar mobilszolgáltató hálózatára felkapcsolódni, akkora tárkapacitással kell rendelkeznie, amely alkalmas legalább egymillió kiadott bizonylat adatainak tárolására, és az egységben működő memóriamodul kapacitásának el kell érnie a 16 gigabite-ot.
A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól akkor kérheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést, ha székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelentene az adóalany számára.
A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása azonban nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtát online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgéppel állítson ki.
Az egyedi mentesítést, amely 1 évre szól, de újra igényelhető az állami adóhatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján adja meg.
Az egyedi mentesítés időtartama alatt a pénztárgép üzemeltetője az adatokat CD/DVD lemezre, illetve más, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta megküldi a az illetékes állami adóhatóságnak.
Az adóalany az adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen.
A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek 2013. június 30-ig, az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek pedig 2013. december 31-éig üzemeltethetőek.
Az új pénztárgépek alkalmazására május elsejéig kell átállni, és korábbi információk szerint a meglévő pénztárgépek átalakításához, a régiek lecseréléséhez az állam támogatást nyújt, ennek összege az NGM szerint összességében akár a 10 milliárd forintot is elérheti. A pénztárgépek adóhatósági bekötésétől tárca az áfánál 95 milliárd forintos bevételnövekedésre, és az évi 1000-1500 milliárd forintnyi adót elnyelő hazai szürke- és feketeszféra zsugorodására számít.
