Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Magyarország már egészséges növekedési pályára lépett, az ország versenyképessége szempontjából pedig kiemelt jelentőségű az itt kiépített infrastruktúra és a beszállítói háttér a közép-kelet-európai országok között - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2013. évi konjunktúrajelentését bemutatató szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára közös érdeknek nevezte, hogy a Magyarországon működő vállalkozások minél jobb gazdasági környezetet tapasztaljanak. A jelentés szerint a régiós országok között kissé javult Magyarország megítélése, az előző évi 13. helyről a 10. helyre lépett a 20-as listán, amelyről Sefer Stevan, a DUIHK elnöke azt mondta: "kis előrelépés egy hosszú úton".
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője ismertette: a felmérésben résztvevő cégek leginkább a magyarországi gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiányát bírálták, a megkérdezett vállalkozások 79 százaléka volt elégedetlen, vagy nagyon elégedetlen a magyar gazdaságpolitikával.
A felmérés szerint a befektetők Magyarország gazdasági helyzetét valamivel jobbnak ítélik, mint egy évvel korábban, azonban a válaszadók mintegy fele még most is rossznak értékeli a magyarországi gazdaság helyzetét, kilátásait. A felmérésben résztvevő cégek közül minden harmadik vállalkozás rosszabb nemzetgazdasági keretekre számít az idén - tette hozzá.
Kifejtette: a felmérés azt jelzi, hogy a gazdasági aktivitás Magyarországon 2013-ban is gyenge marad, ez tükröződik a beruházási tervek és a foglalkoztatási elképzelések visszafogottságában is, a válaszadó cégvezetők nulla körüli gazdasági növekedési ütemre számítanak az idén Magyarországon.
Regionális összehasonlításban Magyarország többnyire csak átlagos eredményeket tud felmutatni az üzleti környezetet jellemző tényezők tekintetében - tette hozzá. A megkérdezett cégvezetők többsége úgy vélte, hogy az uniós forrásokhoz, illetve a magyar állami támogatásokhoz való hozzáférés továbbra sem felel meg az elvárásoknak, a válaszadók közel kétharmada elégedetlen ezzel.
Az adóterhelés és az adóigazgatás megítélésében is a megkérdezett vállalkozások kétharmada elégedetlen a fennálló helyzettel - fűzte hozzá Sefer Stevan. A német-magyar kamara elnöke hangoztatta: az adórendszert tekintve nem teljesültek a vállalkozásoknak tett korábbi ígéretek.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a német befektetők kiemelt szerepet játszanak a magyarországi gazdaságban, az eddig Magyarországra érkezett, összesen 78,5 milliárd euró külföldi működő tőke mintegy negyedét, 20,8 milliárd eurót német vállalkozások ruházták be Magyarországon, a kormányzat folyamatos párbeszédre törekszik a külföldi, köztük a német vállalatokkal.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.