Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A szlovén kormány állami vállalatok privatizációját, adóemelést és megszorító intézkedéseket is tartalmazó akciótervet fogadott el csütörtökön, így próbálják elkerülni, hogy az ország uniós mentőcsomagot kérjen.
Az akciótervet hamarosan benyújtják Brüsszelnek, a részleteit az ország hetedik hete hivatalban lévő miniszterelnöke, Alenka Bratusek és Uros Cufer pénzügyminiszter ismertette csütörtökön sajtótájékoztatón.
Az akciótervben 15 állami vállalat privatizálását irányozzák elő. A listán egyebek között az ország második legnagyobb bankja, az NKBM, az Adria Airways légitársaság, a ljubljanai repülőtér, a Slovenian Telekom, valamint a Zito élelmiszeripari vállalat szerepel.
A program az áfa 2 százalékpontos megemelését 20 százalékról 22 százalékra júliusra hozza előre 2014 januárjáról, a vagyonadó bevezetését pedig az eredetileg tervezett 2015-ről 2014 januárjára. A kormány az áfa megemelésétől évi 250 millió euró többletbevételre számít.
Az intézkedési terv már nem tartalmazza a bérekre és jövedelmekre kivetni tervezett 0,5-5 százalékos "krízisadót". Ezt csak akkor tennék meg, ha az akcióterv nem hozza meg a tőle várt eredményt - közölte a miniszterelnök. Hangsúlyozta azonban, hogy a krízisadó elvetéséhez még meg kell egyezni a szakszervezetekkel 250-300 millió eurós kiadáscsökkentésről az állami szektorban.
Uros Cufer pénzügyminiszter a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésektől együttesen egymilliárd eurós megtakarítást vár. A miniszterelnök tájékoztatása szerint az ország GDP-arányos költségvetési hiánya idén eléri a 7,8 százalékot, de az akciótervvel jövőre már 3,3 százalékra csökken.
A kétmilliós lakosságú Szlovénia gazdasága 2011 óta van recesszióban. A Moody's hitelminősítő a múlt héten vágta vissza két fokozattal az ország szuverén besorolását a befektetésre nem ajánlott kategóriába.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.