szerző:
hvg.hu

A magyar kormány ismét a külföldön fialtatott magyar forintokat szeretné felhajtani, és ezért Svájctól azt fogja kérni, hogy az ottani bankok adjanak ki minden adatot a magyar kötődésű bankszámlákról és betétekről. Ez ugyanakkor ebben a formában szinte egyáltalán nem lehetséges, Svájc nálunk gazdaságilag nagyobb súlyú országoknak is sokkal kevesebbet segít.

Lukra futhat Lázár János a svájci számlákon fialtatott magyar pénzek megadóztatásával. A kormány már sokadszorra fut neki az offshore, vagy annak tekintett országokban parkoltatott magyar állampolgárok által birtokolt számlák felderítésének. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdai közlése szerint a magyar kormány hivatalos úton kéri Svájcot, hogy a svájci bankok adjanak ki minden adatot a magyar kötődésű bankszámlákról és betétekről. Lázár hozzátette, hogy teljes nyilvánosságot akarnak arról, kinek van betéte svájci bankokban, és visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadóval tervezik megadóztatni ezeket a pénzeket. Az államtitkár emellett a Földközi-tenger környékére is benézne, mivel “néhányan a magyar közélet zászlóvivői közül Cipruson látták biztonságban pénzüket offshore formában”. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint mintegy ezer milliárd forint lehet külföldi számlákon.

Az alacsony adókulcsokért, legendás banktitokért és anonim számlákért is kedvelt Svájccal ugyanakkor először is meg kell állapodni ahhoz, hogy egyáltalán adatokat lehessen lekérni az alpesi országtól. Az NGM állítólag már egy olyan egyezményen dolgozik, amely alapján az adózás és egyéb pénzügyek területén szorosabb együttműködés valósulhatna meg Svájccal. Részletekről egyelőre nem tudni, Lázár mostani nyilatkozata azonban olyan egyezményt vázol fel, melyet Svájc még senkivel sem kötött. És minden bizonnyal velünk sem fog.

Rubik-egyezményekkel szalad előre Svájc

Az mára egyértelmű tendencia, hogy az országok megpróbálnak minél több információt összeszedni a külföldre menekített magán- és vállalkozói vagyonokról. Ennek négy módja lehetséges. Az első a kettős adóztatásról szóló egyezmény, amely tiltja, hogy egy adott jövedelmet többször megadóztassanak. Ha egy jövedelem az egyezmény hatálya alá kerül, abból az államok tájékozódhatnak, hogy adóalanyaik mekkora jövedelemre tesznek szert egy idegen országban. A második és harmadik lehetőség, hogy az egyes államok információszolgáltatási egyezményeket kötnek az Európai Unión belüli vagy kívüli országokkal (pl. Svájc). A negyedik pedig az úgynevezett Rubik-egyezmények megkötése, amelyet természetesen a Rubik-kockáról nevezték el. A lényege az, hogy a svájci bankok a nevek feltárása nélkül bizonyos adómérték megfizetése árán rendezik az érintett számlavezetők helyzetét a hazai adóhivatallal szemben. Ilyen egyezményt kötött például az Egyesült Királyság az alpesi állammal.

Már Lázár figyelme is a svájci számlákra irányul
©

Magyarország eközben már most is részesül a külföldön fialtatott magyar forintokból. Svájc jelenleg az EU Saving Tax Directive (a EU megtakarítási direktívája) alapján von le a magyar adóalanyoktól ottani számlájukon elért kamatjövedelemből 35 százalék forrásadót, aminek a 75 százalékát utalja át Magyarországnak. Ennek a bevételnek az éves összegéből becsülhető meg a magyar magánszemélyek által Svájcban tartott vagyon összege (pár millió euró lehet az összeg). A direktíva 2005. június eleje óta hatályos.

Nem világos a mostani megfogalmazás

A tavaly véget érő, közel két éven át tartó adóamnesztia jól összerakott konstrukció volt, még ha a 6,7 milliárd forint forrásadó bevétel nem arról tanúskodik, hogy sokan választották. Az amnesztia keretében nemcsak pénzt, hanem más eszközöket is lehetett repatriálni, mint például társaságok üzletrészeit – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Mindazonáltal szerencsésebb lett volna, ha azt is időben kommunikálják, hogy a korábbiaktól eltérően a kedvezményes adózásra nem lesz több alkalom, illetve hogy új szigorúbb, illetve kedvezőtlenebb szabályokra számíthatnak, fejtette ki az RSM DTM adópartnere. Azt, hogy most visszamenőlegesen is megadóztatná a kormány a svájci betétekben lévő hazai jövedelmeket, a szakértő számára nem elég világos megfogalmazás: nyilván csak azokra a jövedelmekre vonatkozhat ez a szándék, melyek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján adózás alá vonhatók. Hegedüs szerint viszont erősen kérdéses, hogy Magyarországnak van-e olyan erős tárgyalási pozíciója, hogy az adatokat megszerezze. Korábbi példákat (pl. a németet) ismerve feltételezhető, hogy a tárgyalások akár hosszú évekig is elhúzódhatnak. Még egy dolgot fontos lehet kiemelni, mondta Hegedüs, ez a törekvés csak a magánszemélyek nevén lévő számlákra vonatkozna, noha sejthető, hogy a betétek jelentős része társaságok, vagy alapítványok bankszámláin található.

Itt fialhatnak a magyar számlák

Nagyon sok postafiókcégnek és holdingnak van székhelye Svájcban, olyan alacsony adókulcsokkal adóztató kantonokban, mint Appenzell, Zug, Obwalden, Uri, Nidwalden. A legnevesebb svájci adóparadicsom Zug kanton, amely a legkisebb kanton, és míg a hatvanas években az alpesi ország szegényháza volt, mára a leggazdagabb tartománnyá emelkedett. Ennek főként az az oka, hogy a svájci székhelyű, de üzleti tevékenységét külföldön gyakorló cégek számára rendkívül kedvező adózási feltételeket teremtettek: a postafiókcágek, illetve holdingtársaságok száma ezért minden évben többezerrel nő. A holdingok legfeljebb 8,5 százalékos szövetségi adókulccsal adóznak, helyi adójuk minimális. A külföldön tevékenykedő postafiókcégek más társaságokba szerzett osztalékbevételei adómentesek, és adóalapjuk csak egy része után kell alacsony adókulccsal adózniuk. De Zug kanton a magánszemélyek számára is nagyon kellemes hely: egy kétgyermekes 150 ezer svájci frank éves jövedelemmel rendelkező család teljes adóterhelése kevesebb, mint öt százalékra jön ki a teljes jövedelemhez képest.

Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere is úgy látja, hogy jóval nagyobb esélye lenne, ha az EU27 tagállama együtt lépne fel az ügyben. Még az Egyesült Államoknak is csak annyit sikerült elérnie, hogy bűncselekmény gyanúja esetén kaphassanak meg a hatóságok bankszámlaadatokat. Európában Németország állapodott volna meg Svájccal: a kétoldalú szerződést Svájc ratifikálta is, de a német szövetségi tanács, a Bundesrat ellenkezése miatt a tervezet végleg elbukott, mert úgy értékelték, hogy nem volt elégséges az, amit Svájc ajánlott. Magyarországnak Vámosi Nagy szerint nincs akkora súlya, hogy akárcsak egy amerikaihoz hasonló megegyezést hozhassunk tető alá.

Ennyi adatot biztosan nem kaphatunk

A svájci kormány jelenleg csak a magyar adóalanyoktól ottani számlájukon elért kamatjövedelem 35 százalékos forrásadójának háromnegyedét utalja át Magyarországnak, az egyes személyekre vonatkozóan nem rendelkezik a magyar állam információval – fejtette ki a hvg.hu-nak Danku Tamás, a The Company House adótanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Danku elmondta, hogy Magyarországnak a magánszemélyek által kezelt vagyon mértékéről lehet becslése, de az alapítványokban, cégekben, trösztökban tartott vagyonokról nincs információja – ahogyan nincs információja a bankszámlaszámokról, cégnevekről, számlatulajdonosokról, ha azok nem Magyarországon bejegyzett cégek. Emellett a külföldön, külföldi cégben tartott vagyon az általános szabályok szerint nem adóköteles itthon, csak bizonyos esetekben, amelyek bizonyítása konkrét adatok nélkül igen csak nehézkes.

A The Company House ügyvezető igazgatója szerint a kormány olyan számlák után akar menni, melyeken a pénzösszeg soha nem lett leadózva. Általánosságban véve ugyanakkor ezt nem lehet megcsinálni, egyenként kell végigmenni a számlatulajdonosokon – már ha egyáltalán lenne ilyen egyezményünk Svájccal. Az alpesi állam Ausztriával és az Egyesült Királysággal például már megállapodott olyan Rubik-egyezményekben, melyek alapján a svájci bankok a nevek feltárása nélkül bizonyos adómérték megfizetése árán rendezik az érintett számlavezetők helyzetét a hazai adóhivatallal szemben. Ez azt jelenti, hogy külön adót állapítanak meg a múltra vonatkozóan, és külön adót a jövőben várható befektetések utáni kamatra. De a számlaadatok a svájci bankok legféltettebb kincsei, adóadatokhoz még a bank munkatársai sem férhetnek könnyen hozzá.

Kik kerülhettek Lázár célkeresztjébe?
Feltehetően nagyon sok közismert vállalkozó fialtatja magánvagyonát Svájcban a kedvező adójogszabályok miatt, de erről a nyilvánosság mit sem tud. Lázár látókörébe kerülhet Leisztinger Tamás nagyvállalkozó, a DVTK futballklub tulajdonosa. A svájci Zug kantonban bejegyzett Mittagskogel Invest AG ugyanis az egyik tulajdonosa a Domestore Gazdasági és Üzletviteli Tanácsadó Kft.-nek, amely főrészvényese Leisztinger cégének, az Arago Befektetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak. Rajta kívül az Extreme Digital-nak is lehet "félnivalója". Az Extreme Digital Zrt. 2007 decemberében jött létre és a következő év első napjaiban jegyezték be 130 millió forint jegyzett tőkével és egyéb máshová nem sorolt iparcikk, illetve új áru kiskereskedelem főtevékenységgel. A társaságban Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula  – mindketten cégjegyzésre is jogosultak – mellett már az indulástól minőségi többségi befolyást biztosító többségi szavazati joggal tulajdonos a Zug kantonban bejegyzett Softcon Informatik AG is, az Opten adatai szerint.

Ez sem jelent azonban automatikus pénzlevonást, ráadásul Svájc csak bizonyos számú számlatulajdonos esetében – pl. ezer fő – ajánlotta fel segítségét az érintett országoknak. Ez azt jelenti, hogy – mint ahogy az információszolgáltatás – úgy az összes számlatulajdonosról történő adatszolgáltatás sem történik majd csettintésre. A külföldi számlák felderítését ráadásul a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kellene kezdeményeznie, miután látókörébe került valamilyen eltitkolt adóbevétel, az adóhatóság ezután vizsgálatot indíthat és csak ez után kérhet ki információt a NAV svájci társszervétől az érintett személyre vonatkozóan. 10 millió magyarról nem fog adatot szolgáltatni Svájc, ezt el lehet felejteni – hangsúlyozta Danku.

A The Company House ügyvezető igazgatója kétli, hogy Svájc belemenne egy ilyen mély, automatikus információcseréről szóló egyezménybe, hasonlóba a nálunk lényegesen nagyobb gazdasági súlyt képviselő országokkal sem ment bele. Másfelől pedig ha lesz is valamilyen megállapodás, az egyáltalán nem holnaptól fog életbe lépni. Meg kell alkotni a kereteket, le kell tárgyalni a részleteket, a két ország parlamentjének pedig el kell fogadnia a megállapodást, hosszas procedúra ez  – emelte ki Danku Tamás.

Abban a többi szakértő is egyetértett: ha sikerül is ebből bevételt generálni, az aligha az idei, de még nem is a jövő évi költségvetést gazdagítja. Az sem lehet kizárt, hogy valójában egy újabb kommunikációs akcióról van szó: ilyen megállapodásról nehezen hihető, hogy Svájc belemenne, viszont egy jó ellenségkép (lásd  Simor és az "offshore-lovagok") elterelheti a fontosabb dolgokról a figyelmet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Több ember megsérült egy balesetben a 44-es főúton, teljes útzár

Több ember megsérült egy balesetben a 44-es főúton, teljes útzár

Lotería játékot játszhat ma a Google keresőben, mutatjuk a szabályokat

Lotería játékot játszhat ma a Google keresőben, mutatjuk a szabályokat

Varázslatos, mit okozott a fagy és a szél az Alacsony-Tátrában

Varázslatos, mit okozott a fagy és a szél az Alacsony-Tátrában

A "béke szigetének" átadása sem mérsékli az izraeli-arab ellenségeskedést

A "béke szigetének" átadása sem mérsékli az izraeli-arab ellenségeskedést

Több előadás is csúszik a holnapi tüntetés miatt

Több előadás is csúszik a holnapi tüntetés miatt

Rendkívüli társulati ülést hívtak össze az Új Színházban – videó

Rendkívüli társulati ülést hívtak össze az Új Színházban – videó