Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) közleményben tudatta, hogy nem ért egyet a kormány által benyújtott módosító javaslattal, miszerint az állam válhatna a gyógyszertár tulajdonosává, ha gyógyszerész nem kíván, vagy nem tud tulajdont szerezni. A szervezet egyeztetést kezdeményez a kormányzattal, hogy az egész gyógyszerész társadalom érdekében vonja vissza javaslatát, amely szembemegy a Magyar Gyógyszerész Kamara eddig hangoztatott álláspontjával is.
Amennyiben az Országgyűlés ebben a formában fogadja el a többségi gyógyszerészi tulajdon elérését segítő patikai hitelprogramról szóló törvény-előterjesztést, az állam tulajdonosként beléphet a patikapiacra – írja közleményében a HGYSZ, emlékeztetve arra, hogy a korábban elfogadott kormányrendelet alapján a hálózatban működő gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek igénybe vehetik a tőkealap segítségét, és így az állam a Kisvállalkozás–fejlesztési Pénzügyi Zrt. révén 5 évig tulajdonossá válna, majd ezt követően kerülne a tulajdonrész a gyógyszerészhez, amennyiben a tulajdonrész árát ki tudja gazdálkodni.
A tegnap benyújtott módosító javaslat azonban ezen is túl megy, és az állam belépését minden olyan gyógyszertárra kiterjeszti, amely nem felel meg a törvényben foglalt tulajdonosi szerkezetnek (2014-től legalább 25%-os, 2017-től legalább 50%-os gyógyszerészi tulajdon), vagyis ha nem valósul meg az elvárt tulajdonosi szerkezet a patikákat üzemeltető gazdasági társaságban, az államra száll a patikai tulajdon – mutat rá a szervezet.
„A patikák esetében az ellátás színvonala nincs összefüggésben azzal, hogy a tulajdonos szakmai befektető-e vagy sem. A jelenlegi szabályok mellett a személyi jogos gyógyszerészek szakmai részvétele a gyógyszertár működtetésében megkerülhetetlen, mivel csak egyetértésükkel lehet szakmai döntéseket hozni. Többek között ezen követelmények biztosítják a magas színvonalú és hatékony gyógyszerellátást Magyarországon” – mondta Korodi Karolna, a szövetség elnöke. A gyógyszerész, aki tulajdonos akart lenni, már most is az, aki pedig nem, az rendkívül nehéz helyzetbe kerül – közölte, hozzátéve, hogy tapasztalataik szerint – és ezt támasztja alá a GKI legutóbbi felmérése is – a gyógyszerészek többsége nem akar tulajdonos lenni és nem szeretné vállalni a tulajdonlással kapcsolatos felelősséget és kockázatot.
Úgy vélik, hogy az állam számára a kórházak és a szakrendelők működtetése már most is súlyos kiadásokat jelent, és racionális szempontokat figyelembe véve a patikák átvételével újabb jelentős terhet vállalna magára. A mindenkori kormányok megoldásai, intézkedései nem vezettek eredményre a patikapiacot illetően, így a gyógyszertárak az elmúlt években rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A vaklicit következtében például, annak bevezetése óta egy gyógyszertárnak átlag havi 400-500 ezer forintos árréskieséssel kell számolnia – írják, hozzátéve, a létszámrendelet a jelenlegi formájában ugyancsak további jelentős terheket ró a gyógyszertárakra. Összességében a patikák jövedelmezősége drasztikus mértékben csökkent az elmúlt években.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Megváltozhatott az ukrán elnök álláspontja Trump és Putyin alaszkai találkozója előtt.
Az amerikai elnök szerint ez „Washington felszabadításának napja”.