szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Olaszországban divat lett a németeket és a megszorításokat okolni a mély gazdasági válságért, az igazság azonban az, hogy a bajok forrása az elmúlt tíz év elkényelmesedő gazdaságpolitikája volt. A hibákból Magyarország is tanulhat.

Az olasz gazdaság 2007 és 2013 között 8,5 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el, ami a legsúlyosabb recessziónak számít az ország elmúlt bő hat évtizedes történetében. Az okokat jóval egyszerűbb külföldön – többnyire a németekre mutogatva – keresni, Paolo Manasse, a University of Bologna közgazdász professzora azonban rámutat arra, hogy Olaszország minden nehézségét magának köszönheti – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A professzor szerint az első számú és legfontosabb oka a mély válságnak ugyanis az, hogy az olasz gazdaság versenyképessége drámaian romlott az elmúlt bő egy évtizedben. A romlás végül mély recesszióhoz, a munkahelyek elvesztéséhez és a versenytársak – elsősorban az észak-európai országok – mögötti lemaradáshoz vezetett. Az egységnyi munkaerőköltség olyan mértékben emelkedett mondjuk a német értékhez képest, amely versenyképességi hátrányt egészen nem lehetett megúszni gazdasági krach nélkül.

Paolo Manasse alapvetően öt jó okot különböztet meg, melyek közül Olaszország egy kivételével mindegyikben elégtelen osztályzatot ért el a válság előtti évtizedben. Az első, és talán legfontosabb a vizsgált két ország relatív bérszínvonalának változása, vagyis egy ország versenyképesebbé válik, ha a külfölddel szembeni relatív bérszintje csökken. Alacsonyabb bérek a vállalatok számára alacsonyabb költséget jelentenek, ami vonzóvá teszi az adott országot befektetési szempontból.

A második tényező a munkaerő termelékenységének növekedése, vagyis ha egy országban a bérek változatlanok maradnak ugyan, de a munkavállalók termelékenyebbé válnak, az ugyancsak javítja a versenyképességet. Szintén jótékonyan hat a versenyképességre, ha a munkát terhelő adók és járulékok szintje – a külföldhöz képest relatíve – csökken, vagy az adóterhelés a munkát terhelő adókról a fogyasztási adók felé tolódik el, és akkor is, ha az adott ország devizája leértékelődik a versenytársak devizájához képest.

Összességében tehát az olasz gazdaság nem azért került komoly bajba, mert a németek ármánykodása miatt megszorításra kényszerült, hanem azért, mert a válság előtti évtizedben a versenytársaknál gyorsabb ütemben nőttek a bérek, a munkaerő termelékenysége romlott, a munkát terhelő adók és járulékok jelentősek, a fogyasztást terhelő adók részaránya csökkent, és végül, az euró megléte miatt lehetetlenné vált a saját deviza leértékelése – írja a blog.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
60 milliárd forintot tesz fel az Apple egy célra: hogy több fát ültessenek

60 milliárd forintot tesz fel az Apple egy célra: hogy több fát ültessenek

Sikerült, a Facebook ma már 100 százalékban ingyenáramról működik

Sikerült, a Facebook ma már 100 százalékban ingyenáramról működik

Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet

Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet