Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Magyarország több fronton is nyerhetne azzal, ha a forinterősödés időszakaiban vásárolná az eurót és építené a devizatartalékait.
A válság előtt és alatt Magyarországon szinte nem telt el úgy nap, hogy ne olvashattunk volna a mindkét irányba komoly kilengéseket mutató forint árfolyamáról, a jelentős devizaalapú adósságról, vagy arról, hogy jó lenne, ha a devizatartalékok szintje magasabb lenne, mondván ez egyfajta védőpajzsot jelenthetne az ország számára válságos időkben. Egy friss elemzés ehhez kapcsolódóan kimutatta, hogy a feltörekvő országok számára ezek a problémák egyszerre is kezelhetők akár, mégpedig úgy, ha aktívan menedzselt árfolyamrendszert használnak - írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Ennek a rendszernek - amit a szerzők, Alfaro és Kanczuk, pszeudo-rugalmas árfolyamrendszerként említenek - az a lényege, hogy az adott ország papíron tulajdonképpen szabadon lebegő árfolyamrendszert használ, a színfalak mögött azonban aktív szereplőjévé lép elő a devizapiacnak, folyamatosan adja-veszi a hazai devizát és tartja stabilan az árfolyamot. Olyan, mintha például a forint hirtelen gyengülésénél az MNB - vagy valamely másik intézmény - eurót adna el, hogy támassza a hazai devizát, egy jelentősebb forinterősödésnél viszont venné az eurót, lassítva ezzel a forint felértékelődését. Miután a "békeidőkre" a tőkebeáramlás jellemző, ami forinterősítő hatású, ezekben az években az MNB jelentős mennyiségben vásárolná az eurót - tehát építené a magyar devizatartalékot -, míg a nemzetközi gazdasági sokkok alkalmával adná az eurót és venné a forintot, vagyis leépítené a devizatartalékot.
Ez a "kiegyenlítő rendszer" több előnnyel is bírna a blog szerint. Egyrészt a vásárlásokkal az MNB kiegyenlíthetné a forintpiac ingadozásait, ami növelné a kiszámíthatóságot a gazdaságban, ennek megfelelően javítaná a növekedési kilátásokat. Másrészt a nyugodtabb időkben, vagyis amikor a külföldi befektetők hozzák ide a devizájukat, sem erősödne számottevő mértékben a forint, ami javíthatná az exportszektor versenyképességét. Harmadrészt válságok alatt a felépült devizatartalék egyfajta védőpajzsként szolgálhatna, és segítene megállítani a forint esetleges zuhanását, arról nem is beszélve, hogy a devizatartalék fedezetet nyújthatna az ország devizában fennálló adósságaira.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.