szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyar cégek is beszállnának a többségében európai pénzből megvalósuló hipermodern szegedi lézerkutató „bebútorozásába”. Csakhogy hiába vannak olyan vállalkozások, melyeknek van olyan termékük, amit fel lehetne használni a kutatásoknál, ha megfelelő minőségbiztosítási rendszerek hiányában nem tudnak labdába rúgni a beszerzési pályázatokon. Jó hír: kis ideje még van a kormánynak, hogy észbe kapjon.

„Örülnénk a magyarnak, de nem minden áron. Megvesszük a magyar paradicsomot, de csak akkor, ha nem rohadt” – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a hvg.hu kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mennyi esélye lesz bekapcsolódniuk beszállítóként a magyar, innovatív vállalkozásoknak a megépülő szegedi lézerkutatóban folyó munkába.

A minőség mindennél fontosabb, gyenge minőségű alkatrészekkel nem működhet az ELI, tette nyilvánvalóvá Szabó, aki szerint annak a magyar cégnek viszont, amely képes megfelelni a minőségi követelményeknek, minden támogatást meg kell adni. A probléma iparági információink szerint az, hogy a magyar vállalkozások, legyenek a termékeik bármilyen versenyképesek, nem igazán képesek megfizetni a minőségbiztosítási megfeleltetéseik költségeit.

Hol vannak a segítő kezek?

Mint ismeretes, az Európai Bizottság Közép-Kelet-Európa három jelentős egyetemi városában, Prágában, Bukarestben és Szegeden építi fel az új lézerközpontjait, melyek a fény és anyag kölcsönhatásának minden korábbinál intenzívebb és sokrétűbb kutatását teszik lehetővé. A lézerközpontok más-más területért felelősek (Prágában röntgenlézeres részecskefizikai, Bukarestben nukleáris fizikai kutatások folynak majd).

©

A szegedi alapkutatások a legrövidebb fényjelek, az attoszekundumos impulzusok előállításával foglalkozhatnak, amelyek részecskegyorsításra, kémiai folyamatok manipulálására is alkalmasak lehetnek. A daganatos betegségek gyógyításában, a sugárkezelés hatékonyságának javításában például kulcsfontosságú szerepe lehet a szegedi lézerkutatónak, melynek a működtetéséhez nagyszámú, képzett szakemberre is szükség lesz.

Ami a vállalkozások bekapcsolódásának esélyeit illeti, Osvay Károly, az ELI szakmai csoportjának vezetője egyelőre nem látja a segítő kezeket. Állítása szerint a fotonikai ágazatban – amely az optikai eljárások alkalmazási lehetőségeit vizsgálja az információ továbbításában, tárolásában és feldolgozásában – a magyar vállalkozások kiválóak, de nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy a minőségbiztosítási feltételeknek megfeleljenek. S bár Osvay szerint a magyar cégek aligha tudnának a kutatóberendezések tekintetében a közbeszerzések öt százalékánál nagyobb részt kihasítani, a részvételük mégis fontos volna, mivel a fotonikai iparág évről évre az egyik leggyorsabban növekvő szektor, túlszárnyalja az elektronika és a számítástechnika növekedését is. A kormány ennek ellenére célzott programokkal mégsem segíti ezeknek a cégeknek a piacra találását.

Egzotikus vállalkozások

A fotonikai szegmensben, amely a szegedi lézerberendezések igényeit elégíthetné ki, nagyjából 200 cég dolgozik Magyarországon, ami a romániainak az ötszöröse, a németországinak a huszada. A cégek – Szabó Gábor szavaival élve – egzotikus vállalkozások, egy-egy kutató alapította ezeket saját kutatásaira még 10-20 évvel ezelőtt, s maradtak inkább kutatók, mintsem üzletemberek.

Ilyen az Optilab Kft. is, melynek tulajdonosához, Ferencz Kárpáthoz fűződik az ún. „csörpölt tükör”, amire a 70-es években alapozódott a magyar optikai kutatás. A tudós még a 90–es évek közepén alapította cégét, amely több mint egy tucat embernek biztosít munkát. „Magam rohanok a bankba, és mindig kifizettem mindenkit, akkor is, ha üzlet nem prosperált” – mondta Ferencz, aki készített egy számítást, hogy mennyibe kerülne „megfelelnie” az ELI-nek. Az összeg egymilliárdra rúgott. Szabó Gábor, az Innovációs Szövetség elnöke úgy véli, túl kell lépni a „mindent magam csinálok” szemléleten, ugrásra készen áll a kockázati tőke Ferencz Kárpát szerint viszont túl nagy a kockázat, személy szerint az övé is. Ugyanakkor szerinte örvendetes volna, ha az egyes berendezésekről szóló közbeszerzési eljárásokban lenne olyan kikötés, ami a magyar részvételt biztosítaná, például, hogy a nyertesek 20 százaléka magyar cég legyen.

Ennek persze vannak versenyjogi vonzatai is. Ugyanakkor az is biztos, hogy a nagy lézerberendezések gyártására jelenleg nincs alkalmas magyar ipari háttér, ennek megfelelően a várhatóan augusztusban megjelenő kiírásokat aligha magyar cégek nyerik. „Alkatrészek” beszállításánál viszont már szóba jöhetnek magyar szereplők. Ezek a pályázatok másfél év múlva jelenhetnek meg. De Osvay Károly szerint, ha nem támogatja az erre való felkészülésben a magyar kormány a cégeket, akkor a magyar vállalkozók legfeljebb szendvicset és tejet szállítanak majd az ELI –be.

5000 családnak megélhetés

Az ELI ALPS építése már ősszel megkezdődik Szegeden, a kivitelezésre kiírták a közbeszerzési pályázatokat, az első ütem 2015-re elkészül. A teljes kutatóközpont felépítését 2017-re tervezik. Az első ütem befejezésével már megkezdik a berendezések telepítését, a központ „bebútorozása” folyamatosan zajlik majd. (Ez utóbbira kiírt pályázatok megjelenését a közeljövőre ígérték.) 2016-ban pedig indulhatnak a kutatások, melyektől nagy előrelépést várnak a biológiai, a gyógyszer-, orvosi és anyagtudományi kutatásokban. A beruházás első üteme 61,3 milliárd forintba kerül, a költségek 85 százalékát az EU, maradék 15 százalékát az állam vállalta. Becslések szerint az ELI 5000 család számára fog megélhetést biztosítani, a régióban pedig 2 milliárd forint többletjövedelmet generál, évente.

A szegedi tudásközpont működtetéséhez, fejlesztéséhez több száz mérnökre, informatikusra, fizikusra lesz szükség. Több mint százan dolgoznak majd magával a lézerrel. Tekintve, hogy a másik kutatóközpont is hasonló területről vonzza a szakembereket, nehéz elkerülni, hogy ne legyen munkaerőhiány. Osvay Károly, a projekt szakmai munkacsoportjának vezetője szerint az első időkben a szeniorkutatók, az intézetvezetők zöme minden bizonnyal külföldről érkezik majd. De Szabó Gábor reményei szerint a lézerkutató híre több, korábban külföldre szerződött kutatót hazacsábít. 

Képzik a lehetséges munkavállalókat

Az ELI-ALPS-projekt a közelmúltban kapott vissza nem térítendő, egymilliárd forintnál is több támogatást képzésekre, amelyekkel a társtudományok tudósait készítik fel a lehetséges felhasználásra. Az 50 kurzus megtervezésében szinte az összes hazai intézmény részt vesz, az oktatási projektet a Szegedi Tudományegyetem vezeti. Létrehozták a Lézertechnikai Platformot, a későbbiekben pedig megalakítják a Lézerek és Alkalmazásaik Oktatási Klasztert.

 

.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!