szerző:
Nagy Gergő

Folyamatosan libikókázó kormánytöbbség, kiugrott kormányfők, sorozatos botrányok sem akasztják meg Közép-Európa gazdaságilag legstabilabbnak tekintett államát, Csehországot. Jöhet bármilyen kormány, egy biztos, a gazdasági alaptézisek fundamentumait tekintve kevés változás várható. Az euroszkeptikus Václav Klaus egyes akcióin pedig lehet jókat nevetni, de nélküle nem valósult volna meg az a gazdasági átalakulás, amely az államot a régióban legfejlettebbé tette.

Újra kormányválság van Csehországban, de ennek a gazdaság szempontjából már-már nincs is hírértéke. A júniusban korrupciós botrányok miatt lemondott Petr Necas konzervatív kormányfő helyére az új, már közvetlenül választott köztársasági elnök, a szociáldemokrata színekben korábban miniszterelnökként tevékenykedő Milos Zeman korábbi pénzügyminiszterét, Jiri Rusnokot jelölte a posztra. Csakhogy Rusnoknak a még konzervatív pártok által vezetett cseh alsóházban nem sikerült elég támogatót összeszednie, így a politikus bedobta a törülközőt. Amennyiben az alsóház önmaga feloszlatása mellett dönt – ami egyre valószínűbb, különben konstans politikai káosz várható –, szeptemberben várhatóak parlamenti választások.

A cseh belpolitikában nem először fordul elő hasonló szituáció, 1997-ben és 2005-ben is korrupció gyanúja miatt kellett távozniuk az akkori kormányfőknek. A mindenkori cseh kormányok nehéz boldogulását ráadásul az adja, hogy a választási rendszer arányos, az a párt, mely eléri az 5 százalékos küszöböt, már képviselőket küldhet az alsóházba (a szenátusban egyéni jelöltek versenyeznek). A 200 tagú alsóházban 101 képviselőre van szükség a többséghez, ezt pedig eddig sokszor nem sikerült elérni. Václav Klaus, Milos Zeman és Petr Necas is kormányzott kisebbségben külső politikai erők támogatását bírva. Az ingatag kormánytöbbségek ugyanakkor nem szabtak gátat a gazdaság izmosodásának: a Szlovákiától történő elszakadás, 1993 eleje óta a cseh gazdaság – a 2009-es, illetve tavalyi visszaesés ellenére – a régió legrobusztusabbjává vált, az emberek életszínvonala is drasztikusan emelkedett. Van olyan, hogy cseh titok?

Teljes privatizáció és szigorú pénzügypolitika

Bár Václav Klausról az emberek jelentős részének nem az összeszedettség, a komolyság jut talán először eszébe – ezen a videón egy tollat nyúl le a chilei elnökkel tartott sajtótájékoztatón, itt pedig rossz autóba száll be teniszezés után –, a korábbi cseh miniszterelnök és államfő a cseh kapitalista rendszer fő megteremtőjének számít. Az eredetileg közgazdászként a cseh jegybankot és tudományos akadémiát is megjárt Klaus Csehország legnagyobb jobbközép pártja, az ODS alapítói közé tartozott, és már az 1989-es csehszlovák egységkormányban pénzügyminiszteri posztot töltött be. Miniszterelnökként – amely posztot 1992 és 1997 között birtokolta – Klaus elsődleges feladatának a központilag irányított gazdaság lebontását, az árliberalizációt és a széleskörű privatizációt tartotta.

Václav Klaus
©

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által "big bangként" aposztrofált árliberalizáció sokként érte az országot, ám az árak felszabadítása, és a korona leértékelése hamar megmutatta a makrogazdaságra gyakorolt jótékony hatását. A kuponos privatizáció beindításával csehek tömegei juthattak olcsón állami vállalatokban részesedéshez, amelyekből később busás hasznot hozhattak a kisrészvényeseknek. A gazdasági átmenetet Klausnak úgy sikerült levezényelnie, hogy a pénzügyi gyeplőt szorosan tartotta, a deficit nem szállt el, a munkanélküliséget kordában tudták tartani, és a külföldi tőke beáramlása is megindult az országba (az Egyesült Államok kedvencei lettek a csehek a régióban). Mindehhez pedig alacsony külföldi eladósodottság társult (Csehszlovákiának nem voltak nagy külföldi hitelei).

A stabil befektetői környezet kialakítására tett lépések komoly eredményeket is hoztak: 1998-ban a gazdaság 80 százaléka már magánkézben volt, és – egy 2 évig tartó visszaesés ellenére, melyeket kiadáscsökkentéssel kezelt az akkori szociáldemokrata kormányzat –, Csehország 2000-től újra növekvő pályára állt, az export lett a fő húzóerő, ugyanakkor a belső fogyasztás is erősödésnek indult.

A régióban talán Csehországban lett a legnagyobb a külföldi tulajdonú vállalkozások szerepe az adott ország gazdasági életében. Az 1993 óta az országba érkezett 84 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke rendkívül nagy szerepet játszott abban, hogy a csehek uniós csatlakozásuk után mintegy 25 százalékkal tudták növelni gazdaságuk teljesítményét. A cseh bérek a Szlovákiától történő szétválás óta megötszöröződtek, ezzel párhuzamosan pedig az inflációt is sikerült kordában tartani, az 1997 és 1998 közötti kisebb krízis kivételével. A Klaus által felállított szigorú pénzügyi keretek kikezdhetetlennek tűnnek.

Kormányválságokon átívelő stabilitás

A csehországi bankok a '90-es évek végi válság kapcsán szerzett tapasztalatokra építve óvatos befektetési politikát folytattak, a lakosság hiteleinek szinte 100 százaléka pedig cseh koronában denominált, mivel az elérhető kamatokon nem volt értelme külföldi fizetőeszközben hitelt felvenni. A folyamatos szigorú kormányzati fiskális politikát ugyanakkor egyre több kritika érte a 2009-ban Csehországba is megérkező gazdasági válság kapcsán, a túlzottan a kiadáscsökkentésre koncentráló konzervatív kormányok a – járműexport által dominált – cseh gazdaságot nem tudták igazán kilendíteni a holtpontról. A megszorítások, a sorozatos vágások az igazán beinduló növekedés ellen hatnak, hangzott a kritika. A cseh gazdaság az idei második negyedévben azonban úgy tűnik, elrugaszkodott a gödör aljáról, az európai – leginkább a német – fellendüléssel párhuzamosan teljesítménye is növekedésnek indult.

A cseh jegybanknak az alacsony inflációra nincs gondja
©

A kisebb megugrások ellenére ugyanakkor Csehország továbbra is a külföldi befektetők kedvence, a korona árfolyama a mostani kormányválság ellenére sem gyengült az euróval, illetve a dollárral szemben, az országba áramlik a külföldi tőke, az államadósság szintje az utóbbi évek növekvő tendenciája ellenére európai összehasonlításban továbbra is alacsony, s kedvezőek az állampapírkamatok is.

A befektetők számára Csehország – Lengyelország mellett – a régió legstabilabb bástyája, a politikai szereplők között a felszínen zajló csatározások mögött úgy tűnik, íratlan megegyezés van arra vonatkozóan, hogy bizonyos gazdasági alapvetéseket nem babrálnak. Még az egyes kérdésekben populistább irányvonalat vivő szociáldemokraták sem kockáztatnák, hogy fenekestül felforgassák a gazdaságot azzal, hogy alapvető intézkedéseket piszkálnának. A választók jelentős része erre ugyanis nem vevő. Ha mégis komolyan matatnának bizonyos gazdasági fundamentumok körül, akkor azt a koalíciós kormányok – a választási rendszer Csehországban döntően többpárti kormányokat eredményez – egyik-másik tagja, a rájuk szavazó polgárok biztos szóvá tennék, így pedig abból nem lenne semmi. A csehek komoly százaléka a felelős, kiszámítható döntéseket favorizálja.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gyurcsány levelet írt Kövérnek az újságírók parlamenti korlátozása miatt

Gyurcsány levelet írt Kövérnek az újságírók parlamenti korlátozása miatt

Meg akarták akadályozni a legnagyobb offshore-botrányról szóló film terjesztését, de nem sikerült

Meg akarták akadályozni a legnagyobb offshore-botrányról szóló film terjesztését, de nem sikerült

A Sony új fülese pótolja az AirPods egyik nagy hiányosságát

A Sony új fülese pótolja az AirPods egyik nagy hiányosságát

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével

Durva baleset volt az M3-ason, lezárták az autópályát

Durva baleset volt az M3-ason, lezárták az autópályát

Egy 3300 éve meghalt katona személyes tárgyait fedezték fel Németországban

Egy 3300 éve meghalt katona személyes tárgyait fedezték fel Németországban