A trafikmutyi nem csak arról szólt, hogy a kormány a kormánypártokhoz politikai vagy gazdasági szálon kötődő személyeknek játszotta le a trafikkoncessziókat: a trafiknyertesekkel olyan koncessziós szerződéseket kötött, amelyek komoly kártérítést biztosítanak nekik arra az esetre, ha 20 éves engedélyük lejárta előtt az állam újra liberalizálná a dohány-kiskereskedelmet. Ez a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.) honlapján is leellenőrizhető, ahol elérhető a koncessziós szerződések Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített sablonja.

Milliárdokra jogosultak

A szerződések 34. pontja szerint az államnak kártérítést kell fizetnie, ha a koncessziós szerződést úgy szünteti meg, hogy ez például nem a trafikos kihágásának következménye, vagy további trafikosokat enged a piacra (leszámítva azt az esetet, ha a lakosok számának növekedése miatt lesz erre szükség). A szerződés szerint az állami kártérítés akkor is jár majd, ha egy kormány a következő 20 évben úgy dönt, megszünteti a dohány-kiskereskedelem koncessziókötelességét.

Sokan vannak

Fazekas István

A kitételek alapján a kormány igyekezett minél inkább megóvni a kiválasztott trafiknyerteseket a jövendő kormányoktól, amelyeknek komoly összeget kell áldozniuk a költségvetésből, ha változtatni akarnak a kialakult helyzeten. A koncessziós szerződés alapján, amikor a trafiknyertest hátrányosan érintő változások bekövetkeznek, az állam a 20 éves engedélyéből maradt minden egyes évre az éves koncessziós díjnak megfelelő kártérítést fizet ki egy összegben.

A trafiknyerteseknek jelenleg éves koncessziós díjat kell fizetniük annak a településnek a lakosságszáma alapján, ahol a dohányboltjukat üzemeltetik: kétezer fős településig 100 ezer forint, tízezer fős településig 160 ezer forint, tízezer fő feletti településen 200 ezer, míg Budapesten és a megyeszékhelyeken 240 ezer forint a koncessziós díj.

Ennek alapján, ha egy következő kormány a 2014-es választások után belenyúlna a trafiktörvénybe 1,9-4,6 millió forint kártérítést kellene kifizetnie trafikonként. A legtöbbet a fővárosi és a megyeszékhelyen működő trafikosok kárpótlásán veszítene az állam, ugyanis jóval több mint ezer dohányboltnak kellene kifizetni a legmagasabb összeget. Abból kiindulva, hogy július 1-jén közel 5300 nemzeti dohánybolt kezdte meg működését, az összes trafiknyertes kárpótlásának végösszege valamivel több mint 15 milliárd forint lenne.

Feljelentés lett belőle

A kártérítési kötelezettség indoklása a szerződésben meglehetősen gyenge lábakon áll. Ezt ugyanis amiatt kötik, mert a trafiknyerteseknek beruházásokat kell eszközölniük, hogy megfeleljenek a törvénynek. Ez lényegében a dohányboltok arculati kialakítását jelenti, amelyre egységes szabályozást írt elő a kormány. A trafikoknak egységes az arculatuk, a cégtáblájuk, valamint a bolton látható feliratok.

Az ügyben Juhász Péter, az Együtt-PM pártszövetség társelnöke feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettesek ellen sok ezer rendbeli hűtlen vagy hanyag kezelés kísérletének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentésben megfogalmazott becslés szerint a trafiknyertesek beruházási költsége nem érte el a félmillió forintot. Emellett arra is kitérnek, hogy a dohányboltok haszna valószínűleg fedezi a beruházásokat, különösen a dohánytermékek 10 százalékra emelt árrésével.

A büntető törvénykönyvről szóló törvény alapján, akit idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Azzal, hogy a kormány a koncessziós szerződésekben ilyen kártérítési kötelezettséget vállalt, megszegte a gondos vagyonkezelőre vonatkozó legalapvetőbb kötelezettséget, ugyanis a vállalás ellenkezik az ésszerű gazdálkodás alapvető követelményével. A beruházás, amelynek ellenételezése érdekében kártalanítási kötelezettséget vállalt, néhány év alatt megtérül a koncessziós jog gyakorlásával, viszont az állam 20 évig fizethet, ha bármilyen módosulás állna be a koncessziós szerződés megkötését követően, ami a koncesszió gazdasági értékét befolyásolná.

A dohánytermékek kiskereskedelmi koncessziós pályázatának kiírására a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény vonatkozik, így az ezzel kapcsolatos vagyonkezelés törvényen alapuló kötelezettség, a tárgybeli koncesszió kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyoni értékű jogosultság időleges átengedése.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!