Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A magyar állami vagyon gyarapodásának modellértékű példájának nevezte a Magyar Posta 2002-2010 közötti gazdálkodását, és cáfolta az ellene felhozott vádakat Szabó Pál – számolt be a Népszava.
Cáfolta az ellene felhozott vádakat a Gyurcsány-kormány újabb, bíróság elé állított volt minisztere – írta hétfői számában a Népszava.
Szabó Pált – aki 2002–2008 között vezette a Magyar Postát, majd hírközlési miniszter lett – hűtlen kezeléssel vádolják több ingatlan – köztük a Postapalota – értékesítése és a vállalat új székházának bérlése miatt, holott ezek az ügyletek szerinte a tulajdonos állam határozatát végrehajtva, szabályosan zajlottak.
Szabó a lapnak azt mondta, vagyoni hátrány sem érte az ezekben az években kiemelkedően nyereséges, a költségvetésnek jelentős osztalékot fizető céget. Sőt, a magyar állami vagyon gyarapodásának modellértékű példájának nevezte a Magyar Posta 2002-2010 közötti gazdálkodását.
Úgy vélte, mindez "politikai megrendelésre kierőszakolt büntetőügy", hiszen az eladás és a bérlés szabályos volt.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.