Varjú Mónika elmondta: a várható hozam a betakarításra váró 105 600 hektár területen átlagosan 25-30 százalékkal marad el a termelők várakozásaitól. Átlagos időjárású években Békés megyében a kukorica hozama meghaladja a hét tonnát hektáronként. A takarmánynövény júliustól alig kapott csapadékot, a nyár elején dús vegetációs felülettel rendelkező növényállomány augusztusban elszáradt, a csövek kényszerérettek lettek, a szemek nem telítődtek. A próbavágások a megye valamennyi területén elkezdődtek - mondta Veress Vilmos fő-falugazdász az MTI-nek. Kiemelte: a kényszerérés ellenére a szemek víztartalma igen magas, 20 százalék feletti, a kukoricát szárítani kell a raktározáshoz szükséges 14-15 százalékra. A termelők a többlet kiadás elkerülése érdekében kivárnak, a termés kampányszerű betakarítása szeptember huszadikát követően várható.Az országos átlaghoz viszonyítva Békés megyében 2012-ben is rendkívül aszályos év volt, 91 609 hektáron termeltek kukoricát, a kukorica hozama 3,44 tonna volt hektáronként, a termelők összesen 315 162 tonna termést takarítottak be, ami a 2011-es évi termésnek a 43,6 százaléka volt.
Betett az aszály a kukoricának Békésben
A nyár végi aszály felülírta a kukoricatermelők várakozásait Békés megyében, Magyarország egyik legnagyobb kukoricatermelő térségében. A próbavágásokon alapuló becslések szerint a betakarított termés mennyisége hektáronként átlagosan 5-6 tonna között várható - tájékoztatta a Békés megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága az MTI-t.
Magyar Péter izomból levillogta Mészáros Lőrincet az autópályáról
Unger Anna: Ez az ország nem büntetheti meg saját magát
Mit gondol Orbán Viktor fenyegetéséről, és hogyan fogja megvédeni a munkatársait?
Para-Kovács Imre: Van ott valaki?
Microsoft-vezető az AI-ról: Ez a történelem legnagyobb munkaerő-lopása
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Orbán Balázs legnagyobb stratégiai tévedése
Mi volt Orbán Balázs legnagyobb stratégiai tévedése és hogyan viszonyul a konnektivitás-elmélete a valódi külpolitikai stratégiától?