Pénteken a parlament elé került több energia tárgyú törvény módosítása is, melyek egyebek mellett a lakossági villany-, földgáz- és távhőárak további 11,1 százalékos mérséklését célozzák, úgy, hogy összegszerűen ez a csökkentés megegyezzen a 2013. január elsejétől életbe lépett rezsicsökkentés mértékével.

A módosító javaslat értelmében a lakossági áram, földgáz és távhő ára az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlában 2013. október 31-e után  nem haladhatja meg az október 31-én érvényes - azonos mennyiség után járó - díj 88,9 százalékát.

A Németh Szilárd által benyújtott javaslat a lakossági rezsicsökkentést ismételten a szolgáltatókkal fizettetné meg, akik a költségemelkedést kizárólag a lakossági fogyasztókon kívüli körben terhelhetik tovább.

A villamos energia törvény a szolgáltatók által fizetett egyes díjakat megemeli: így közel duplájára nő a szénipari szerkezetátalakítási támogatás ("szénfillér") egységára (0,08 Ft/kwh-ról 0,17 Ft/kwh-ra), majdnem háromszorosára a lakossági ártámogatás díjrészlete (0,07 Ft/kwh-ról 0,20 Ft/kwh-ra) és 40 fillérrel drágul a kapcsolt energia (az áramtermelés során keletkező hő) termelésének egységnyi ártámogatási díja (1,31 Ft/kwh-ról 1,71 Ft/kwh-ra).

Ez azt jelenti, hogy a lakossági díjtételek közül törlik a szénfillért, az MVM-es nyugdíjasok gáztámogatási költségét, valamint a kapcsolt energiatermelés hozzájárulást - és mindezt a vállalkozásokkal fizettetik meg. A módosítás azt is kiköti, hogy éven belül is meg lehet változtatni a díjtételeket - tehát ha, a kormány további lakossági kedvezményekre készül, a nem lakossági körben (így a "lakosságot" foglalkoztató és a "lakosság" tagjai által tulajdonolt vállalkozások esetében) újabb dííjemelés is elképzelhető.

Németh Szilárd Tarlós Istvánnál vendégeskedik

MTI / Kovács Tamás

A látszólag legdurvább módosítás a gázvagyonnal rendelkező egyetemes gázszolgáltatókat érinti: a módosítás voltaképp kényszerértékesítést ír elő szabott áron, amennyiben legalább 120 millió köbméter kereskedelmi célra átminősített párnagázzal rendelkeznek. Ez a kitétel feltehetőleg azonban csak az E.on-t érinti, melynek gáztározóit az államnak még nem sikerült átvennie, viszont a cég 2011-be maga kérte, hogy az alapvetően technológiai célú szénhidrogén-készletének egy részét (200 millió köbméter) kereskedelmi készletté minősítsék át. (Ennek a készletnek egy része még most is rendelkezésre áll.) Nyilvánvaló, hogy ez a kényszerátvétel benne lesz az E.on megvételi árában - és az is, hogy egy ilyen készlet beáldozása "lakossági áron" egyszeri csökkentést tesz lehetővé, és a készlet kimerülése után komoly fenntarthatósági problémákat szül.

A párnagáz alapesetben arra szolgál, hogy fenntartsa a be- és kitároláshoz szükséges optimális nyomást a létesítményben. A kormány terve mögött feltehetőleg az elmúlt évek alacsony fogyasztása áll: mivel a kapacitásoknak csak egy kis részére volt szükség, ezért olyan nagy menyiségű párnagázra sem volt szükség a gáztározókban - ennek egy részét használná fel a kormány a rezsicsökkentés céljára.

A salátatörvény a benyújtó tervei szerint 2013. november 1-én lép életbe.